Darák Péter a legesélyesebb, de más nevek is futnak

Ma konzultál Schmitt Pál államfő Lázár János Fidesz-frakcióvezetővel az igazságszolgáltatási reformról, ugyanis a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács helyett január elsejével létrehozott Kúria, illetve az Országos Bírósági Hivatal (OBH) élére is december 15-ig kell megneveznie a jelölteket a köztársasági elnöknek. A konzultáció kapcsán a Fidesz-frakcióvezető egy sajtótájékoztatón emlékeztetett: „volt olyan elnök, aki nem kérte ki a frakciók véleményét” (nyilván Sólyom László volt államfőre utalt, akinek az volt a véleménye, hogy ne a pártok közti politikai alkudozás határozza meg a jelöléseket).

Az Országgyűlés a kormányoldal szavazataival múlt hétfőn fogadta el a bíróságok átalakításáról szóló törvényt. Lapunk kormányzati forrásokból már korábban úgy értesült: az OBH élére Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke lehet esélyes. (Handó Tünde Szájer József fideszes EP-képviselő felesége.)

Tegnap Lázár János nem válaszolt arra, hogy kit ajánl a Fidesz-frakció a Sándor-palotában a Kúria élére. A frakcióvezető közölte, hogy először szeretnék a köztársasági elnököt meghallgatni. Lapunk információi szerint ma a köztársasági elnökhöz megy Mesterházy Attila, az MSZP elnöke is.

Lapunk bírói körökből úgy értesült, Darák Péter, a Legfelsőbb Bíróság bírája, az ELTE-ÁJK pénzügyi jogi tanszékének adjunktusa esélyes a Kúria élére. De a Fideszben, illetve a KDNP-ben Czine Ágnest, a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának a vezetőjét is a „komoly nevek” közt említették munkatársunknak. Rajtuk kívül felvetődött még Kemenes Istvánnak, a Szegedi Ítélőtábla kollégiumvezetőjének, illetve Erőss Mónikának, a Fővárosi Bíróság csoportvezető bírájának a neve is. Kemenes István 6 évvel ezelőtt egy lehetséges „konszenzusos” alkotmánybíró-jelölt volt, akkor Szili Katalin szocialista házelnök javasolta, de a Fidesz is tudta volna támogatni. Most azonban egy kormányzati forrás lapunknak azt mondta: megítélése szerint nincs túl sok esélye a Kúria elnöki posztjára, mert a szegedi bíró „nincs az erős budapesti bírói lobbik közelében”.

Azt egy hete a parlamentben Navracsics Tibor a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat záróvitájában közölte, hogy Baka András nem lehet a január 1-jén a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnöke, mivel nem felel meg annak az új törvényi szabályozásban rögzített kritériumnak, amely ehhez öt év magyarországi bírói gyakorlatot ír elő. Baka Andrást – aki korábban az MDF parlamenti képviselője volt – 1991-ben választották meg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájává. A nemzetközi bíróságnak 2008-ig volt tagja, aztán a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája lett. Fideszesek szerint „sok volt a szembeszegülés a részéről”: a büntetőeljárási törvény egyik passzusa miatt az Alkotmánybírósághoz fordult, az igazságszolgáltatási reformot célzó törvények vitájában pedig Baka András is felszólalt a T. Házban, és olyan észrevételeket fogalmazott meg – az OIT hivatalához érkezett, „bírótársai és vezetőtársai véleményét is tükröző” kifogások alapján –, amelyek határozottan bírálják az Áder János és Navracsics Tibor nevével fémjelzett törvényt. Szóvá tette az Orbán-kabinet által jövőre megszüntetésre ítélt OIT helyébe kerülő OBH elnökének túlzott hatalmát, míg a Kúria vezetésének szerinte csak marginális jogkörei lesznek.

A köztársasági elnök ma egyeztet, hogy ki üljön a főbírói székbe
A köztársasági elnök ma egyeztet, hogy ki üljön a főbírói székbe
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.