„Katonaként arra tettem esküt, hogy megvédem az állampolgárok jogait, ugyanakkor sem katonaként, sem érdekvédőként nem tudtam megakadályozni, hogy a saját jogainkat elveszítsük” – indokolta döntését közleményében Kónya. Hozzátette: a szolgálati törvény változásai miatt már nem is lenne lehetősége, hogy érdekvédőként „tisztességesen, következetesen” dolgozzék.

Kérdésünkre a távozó elnök kijelentette: a hivatásosok körében működő szakszervezetek mozgástere rendkívüli módon beszűkül – szerepüket nagyrészt kamarák veszik át, amelyekbe minden hivatásosnak be kell majd lépnie –, és döntésében az is szerepet játszott, hogy a fegyveres és rendvédelmi érdekképviseletek között tavasszal kialakult egység megszűnt.

Felvetésünkre Kónya nem is vitatta, hogy mindezek után valószínűleg nem maradhatott volna ebben a pozícióban. Már a „bohócforradalom” után méltatlansági eljárást akartak vele szemben kezdeményezni. Cáfolta ugyanakkor, hogy politikai szerepet vállalna – a leszerelése után három évig nem is indulhatna képviselőjelöltként –, mert a Szolidaritás társelnökeként dolgozik tovább.