Magyar Kornélia elemző szerint az indok az lehet, hogy az IMF-től Magyarország elővigyázatossági hitelkeretet várhatóan nem fog kapni, inkább „csak” rendelkezésre állási kölcsönre számíthatunk, melynek kőkemény feltételei lesznek.

„Ezért is inkább az erre való felkészülés lépéseként értékelhetjük a korlátozás feloldását. Megint irányváltásra van szükség a kormányzat részéről, mert már a nulladik pillanatban nem tudja betartani a saját maga által alkotott szabályokat. Az alkotmányba és a jogrendszerbe vetett hitet mindenképpen aláássa a lépés, hiszen a még hatályba sem lépett alaptörvényt írják vele felül. Ez határozottan visszatetsző” – fogalmazott Magyar Kornélia, hozzátéve: Matolcsy Györggyel ettől függetlenül továbbra is számolni kell.

„Matolcsy nem egy a miniszterek között, ő a kormányzati stratégia, a szabadságharc értelmi szerzője. Ha most kiszerelnék, az politikailag nagyobb vereséget jelentene, mint ha meghajolnának a piacok kívánalma előtt” - állítja.

Jenei András, a Méltányosság Politikaelemző Központ szakpolitikai elemzője a Népszabadságnak úgy értékelt: már az új alaptörvénybe foglalt kikötés is hibás volt. „Saját maguktól vették el azt a lehetőséget, hogyha bedől a világgazdaság, akkor mentőhiteleket tudjanak felvenni. Borítékolható volt, hogy ezen változtatni kell. Különösen úgy, hogy a kabinet GDP-növekedéssel számol, miközben minden elemző inkább recessziót vár. Ilyenkor egy ilyen, ráadásul alaptörvénybe foglalt törvény kelepcébe, csapdába zárja a döntéshozókat" – fogalmazott Jenei András.

Az államadósság elleni villámháború elvesztése – így jellemezte a módosítást blogjában Török Gábor. A politikai elemző szerint már az is kérdéseket vethet fel, hogy miként lehet egy törvényjavaslattal felülírni az új alaptörvénybe foglalt kitételt (vélhetően alkotmánymódosítás is kell majd hozzá), de szerinte az egyértelműen megállapítható, hogy „ez a javaslat, ebben a formában, mindenfajta előzetes magyarázat, értelmezés nélkül nem más, mint a második Orbán-kormány azonnali fegyverletétele a saját maga által indított háborúban”.

Török szerint ugyanis ha valóban 2016-ra tolja el a kormány az adósságcsökkentési klauzula hatálybalépést, akkor teljesen értelmetlen, sőt egyenesen kontraproduktív tevékenységnek látszik majd az az erőfeszítés, amelyet a kormány az államadósság elleni küzdelem kommunikációjára fordított.

„Tényleg kíváncsi vagyok, hogy vajon a kézenfekvőnek látszó alkalmatlanságnál van-e jobb magyarázat erre?” –írta Török Gábor.