A szakszervezetek azt állítják, hogy csak a túlélésükről szól az alku
Holott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnap úgy jelentette be: megállapodást kötött az új munka törvénykönyvének (Mtv.) a kollektív munkavállalói jogokra és a munkaviszonyra vonatkozó részéről a kormány a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel. Matolcsy megköszönte az érdekképviseleteknek a „kemény, de konstruktív” tárgyalásokat. Szerinte egyeztettek mindazokkal, akik „elismerték egy új jogszabály létjogosultságát és szükségességét a mai magyar gazdaságban”.
A munkaadók és a munkavállalók képviselői is rámutattak, hogy a munka törvénykönyvének a mai változata össze sem hasonlítható az eredeti tervezettel. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára például a józan ész diadalának nevezte a megállapodást. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke azt emelte ki, hogy a megállapodás garantálja a munkaadók alapvető jogait, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének a főtitkára pedig ehhez azt fűzte hozzá, hogy helyi szinten, kölcsönös kompromisszumokkal hozhatók létre a munkaadók és a munkavállalók megállapodásai.
A szakszervezeti szövetségek részéről először Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szólt a megállapodásról: azt emelte ki, hogy csak a rossz és a még rosszabb közül választhattak. E mostani kompromisszum nélkül az eredeti törvényszöveg maradt volna, nemzetközi jogorvoslatot kérhetnének ugyan, de mire az eredményre vezet, „addigra megszűnik a magyar szakszervezeti mozgalom”.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke úgy vélte, a megállapodás biztosítja a szakszervezetek minimális működési feltételeit. Gaskó István, a Liga elnöke is azt emelte ki, hogy nehezebb lesz ugyan az érdekvédelem, de tovább él. Pataky szerint egyébként valójában többről is szó van, mint amit aláírtak, mert más, például a kártérítés vagy a szabadság kapcsán már beterjesztett módosító indítványok elfogadása is az egyezség részét képezi. – Az persze lutri – fogalmazott –, hogy mi lesz a végeredmény, mert mindenki a parlament kezében van.
Az mellébeszélés, hogy a munka törvénykönyvének egészéről állapodtak volna meg – tette hozzá az MSZOSZ elnöke. Nincs tehát teljes egyetértés, még ha a kormány ezt kívánja is kommunikálni, ami – ahogy mondta – számára sem kellemes. Kiemelte ugyanakkor: sokkal szerencsésebb lett volna, ha a szakszervezeti oldal – tehát a hat konföderáció – együttesen foglalhatott volna állást a tervezetről. Miután erre a kormányoldal nem biztosított lehetőséget, döntenie kellett: nem írnak alá semmit, és marad az eredeti tervezet, vagy megállapodnak, és akkor valamivel kevésbé rossz törvény születik.
– Nem képes joghatás kiváltására egy ilyen megállapodás, mert nem tekinthető legitimnek – ez az álláspontja Borsik Jánosnak, az Autonóm Szakszervezetek elnökének. A „megállapodásszerű papírt” ugyanis csak három konföderáció írta alá, és ehhez a másik háromtól semmiféle felhatalmazással nem rendelkezett. Hozzátette: az egyezség nagyrészt a szakszervezetek jogosítványairól, s nem a munkavállalók helyzetének jobbításáról szól. Az Autonómok elnöke szerint a lényeg nem változott: az új munka törvénykönyve bizonytalanná teszi a munkaszerződéseket, és sokkal kedvezőtlenebb feltételeket biztosít a szakszervezeteknek. A visszatérően hangoztatott rugalmasság szerinte a dolgozók kiszolgáltatottságát fokozza.
„A szakmai vita lezárva”
A tegnap aláírt dokumentum szerint a munkáltató a szakszervezetek számára megfelelő helyiséget biztosít, s továbbra is beszedi a tagdíjakat. Az érdekképviseletek ötszáz munkavállalóig egy, ezerig kettő, kétezerig három, négyezerig négy, afelett pedig öt tisztségviselőt nevezhetnek meg, akik fokozott munkajogi védelemre jogosultak. Nő a munkaidő-kedvezmény mértéke: minden két szervezett dolgozó után egy óra lesz, amelynek felhasználásáról a szakszervezet dönthet. Miután ezt az időt össze is vonhatják, körülbelül 350-400 tag után egy „függetlenített” tisztségviselő lehet.
A megállapodás része, hogy a túlmunka megváltásáról a feleknek kell megállapodniuk, vagyis ha a dolgozó nem szabadidőt, hanem pénzt akar a túlóráért cserébe, akkor azt ki kell fizetni neki. „A felek kijelentik, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatos szakmai vitát lezártnak tekintik”, olvasható a megállapodásban. Igaz, e pontban szerepel az is, hogy az egyes jogintézményekkel és rendelkezésekkel kapcsolatos szakmai fenntartásaikat változatlanul érvényesnek tekintik.
