Gaskó István: Véletlen egybeesés

Fotó: M. Schmidt János

Gaskó még szerdán beszélt először arról, hogy az előző napon a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Munkástanácsok képviselőivel közösen találkoztak a foglalkoztatásért felelős államtitkárral, s a kollektív jogok tekintetében szerinte sikerült elérhető közelségbe hozni a megállapodást. Ma délelőtt a tárgyalások a Nemzetgazdasági Minisztériumban folytatódnak.

A munkahelyi szakszervezetek kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek, hiszen a tisztségviselők munkaidő-kedvezménye tízről harminc százalékra nő, és annak felhasználásáról maguk dönthetnek. További változás, hogy a legnagyobb cégeknél nem négy, hanem öt ilyen tisztségviselő lehetne, s ahol legalább négyen vannak, ott az időkeret összevonásával az egyikük függetlenítettként is dolgozhatna majd. Amennyiben a kormány is rábólint, a tagdíjakat továbbra is a munkáltatónak kell majd levonnia. Az pedig kifejezetten a dolgozók számára lehet előnyös, hogy a munkáltató várhatóan nem dönthet egyoldalúan a túlmunka szabadidővel történő megváltásáról, hanem a túlórát ki kell fizetni.

A Liga emiatt döntött úgy szerdán, hogy felfüggeszti a péntekre tervezett félpályás útlezárási akcióját. Gaskó kérdésünkre határozottan visszautasította, hogy ennek oka az a megállapodás lenne, amellyel a kormány vállalja a MÁV Cargo privatizációs bevételéből ígért ötmilliárd forint kifizetését a vasutasoknak. Az egybeesés szerinte véletlen, mert az ötmilliárdról fél éve tárgyalnak. Az elnök kijelentette: nem vették meg őket, s nem lefújták, csupán elhalasztották a demonstrációt. Ha pedig a munka törvénykönyvének tervezetét nem módosítják, akkor jövő pénteken folytatják. Az útlezárásokkal a háromoldalú érdekegyeztetési rendszer megszüntetése, a nyugdíjszabályok átalakítása és az egykulcsos szja miatt is tiltakoztak volna. Gaskó közölte, hogy ezekben a kérdésekben tovább folynak az egyeztetések, és ha a tárgyalóasztal mellett nem érnek el eredményeket, ezen ügyek miatt is készek akár az utcára vonulni.

Fogcsikorgatva ültek tárgyalóasztalhoz, de a kárenyhítés érdekében minden lehetőséget meg kell ragadni – hangsúlyozta lapunknak az MSZOSZ elnöke. Pataky Péter kijelentette, hogy a munka törvénykönyvének egészét továbbra sem támogatják, de legalább a szakszervezeti jogok tekintetében sikerült némi engedményt elérni. Az új szabályok „nem ölnek meg, de élni sem hagynak”, mondta, hozzátéve: az eredeti elképzelésekhez képest az érdekképviseletek annyival mindenképpen jobb helyzetbe kerülhetnek, hogy a nagyobb munkaidő-kedvezmény már talán lehetőséget teremt az érdemi munkára. Azt viszont továbbra is elfogadhatatlannak tartja, hogy a köztulajdonban levő cégeknél a munkavállaló javára sem lehet majd eltérni a munka törvénykönyvétől. A magánszférában sok minden egyéni alku tárgya lehetne, de a nagy állami vállalatoknál nem lesz lehetőség erre, vagyis: nem lehet több szakszervezeti tisztségviselő, nem lehet nagyobb a munkaidő-kedvezmény, s a munkaszerződésben sem állapíthatnak meg a dolgozók számára előnyösebb feltételeket, míg más cégeknél nagyobb a mozgástér.

A helyzet alapvetően nem változott: jelentős kérdésekben a kormány továbbra sem hajlandó más álláspontot elfogadni – szögezte le Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek szövetségének elnöke. Szerinte érdemi egyeztetés sem folyik, mert arra kizárólag a munkavállalói és a munkaadói szervezetek összességének és a kormány képviselőinek részvételével kerülhetne sor. Így most legfeljebb néhány kiválasztott konföderáció és munkavállalói érdekszövetség, valamint a kormány szakmaiságot és nyilvánosságot nélkülöző találkozójáról lehet beszélni – mondta Borsik. Az autonómok egyébként sem hatalmaztak fel senkit – tette hozzá –, hogy a nevükben tárgyaljanak.

A kormány kétségkívül tesz némi engedményt, hogy az egyeztetések eredményességének látszatát keltse, de a tervezet filozófiája nem változik: az embereket a lehető legkisebb kockázat mellett vehessék fel, illetve bocsáthassák el. Számolni kell a keresetek csökkenésével, ami Borsik szerint részben a műszakpótlék átalakítása, részben az adójóváírás kivezetése miatt következik be. Ront a foglalkoztatottak helyzetén a béren kívüli juttatások lefaragása és az áfaemelés is.

A differenciált minimálbér pedig hajmeresztő javaslat, mert az a hátrányos helyzetű térségekben súlyosbítja a foglalkoztatottak gondjait – állítja Borsik, aki nem érti, hogyan határozzák majd meg ezeket a minimálbéreket, mert ebben az ügyben a kormánynak előbb konzultálnia kellene a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal, amelynek következő ülése január 5-én lesz. Borsik súlyos problémának tartja az Országos Érdekegyeztető Tanács felszámolását – az érdekérvényesítés országos szintjének megszüntetése talán a legnagyobb csapás a szakszervezetekre. Emiatt arra törekednek, hogy nemzetközi fórumokon mondják ki: a kormány szembemegy a nemzetközi és az uniós normákkal.

Árok: Aggályosak a különalkuk

Ha születik egy olyan megállapodás egyes szakszervezetek és a kormány között, amelynek az előkészítésébe másokat nem vontak be, az aligha tekinthető mérvadónak a kimaradókra nézve – mondta Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke, a Magyar Szolidaritás Mozgalom egyik vezetője. Szerinte egyébként a munka törvénykönyvének tervezete egészében nem fogadható el, mert minden érdemi egyeztetés nélkül alakítja át a munka világát, és hozza kiszolgáltatottabb helyzetbe a dolgozókat, akiket akár bizalomvesztésre hivatkozva is kirúghatnak. Az efféle különalkukat azért is aggályosnak tartja, mert már korábban is előfordult, hogy például a szolgálati törvény kapcsán megegyeztek bizonyos változásokban, majd a megállapodást a parlamenti szavazáson felülírták.

Árok Kornél szerint ez most sem zárható ki. Ugyanakkor furcsának tartja, hogy szakszervezeti vezetők elsősorban a saját pozícióik javítása érdekében alkudoznak, miközben arról szó sem esik, ki mennyivel visz kevesebbet haza jövőre.

A szolgálati nyugdíj eltörlése miatt együtt fordul az Alkotmánybírósághoz a Magyar Helsinki Bizottság, valamint hat fegyveres és rendvédelmi szakszervezet. A jogvédő szervezet több ponton is aggályosnak tarja azt a november 28-án elfogadott törvényt, amely 42 ezer ember nyugdíját vonja meg és minősíti szolgálati járandósággá.

Kapcsolódó cikkek: A Munka Törvénykönyvéhez 4 szakszervezet, 94 módosító javaslatot küldött | Finomítottak a Munka törvénykönyve tervezetén - itt az új szabályok | 'Slendrián, hiányos, szociálisan érzéketlen az új munka törvénykönyvének tervezete' | Szijjártó szerint a szakszervezetek munkanélküliséget akarnak | A munkaadóknak tetszik az új munka törvénykönyve