Orbán harcai az övéivel
„Aki a kormánypárti képviselők közül azt gondolja, hogy Orbán Viktor zsarolható, nem ismeri a miniszterelnököt. Zendülők lehetnek. Dezertőrök viszont nem lesznek sem a Fidesz-, sem a KDNP-frakcióban, mert ilyen szabadságharcos időkben morálisan árulóknak tekintenék őket, politikailag pedig a semmibe hullanának” – így összegezhető több fideszes és KDNP-s politikus véleménye a mára kialakult helyzetről, amikor egyre több frontvonal van kialakulóban a kormány és a mögötte álló frakciók között. Az elmúlt napokban példa az eva megszüntetésére irányuló javaslat, és a köznevelési törvény Hoffmann Rózsa-féle tervezete miatt.
Orbán Viktor már 2010 őszén megjósolta Kötcsén, hogy „nagy csata, nagy harcok lesznek” a 2011-es költségvetés körül, akár a Fidesz-frakción belül is, és lehetnek „dezertőrök”. Akkor a miniszterelnök hozzátette, a következő két-három évben „ezerszám, ezermilliárdszám kell forrásokat kivonnunk a gazdaságból”.
A miniszterelnök prognózisa – ami a belső ellenállást, az érdeksérelmeket illeti – most látszik manifesztálódni. „Az eva matematika, kalkuláció kérdése volt. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pluszpénzeket szeretett volna a büdzsének. Orbán Viktor pragmatikus politikus. Úgy engedett, hogy tudatta: a költségvetési többletbevételre szükség van. Az adu ász az volt a részéről, hogy ha nem lesz megszüntetés, akkor fel kell emelni az eva-kulcsot – értékelt egy honatya.
A KDNP „zárt falanx” a miniszterelnök mellett, Semjén Zsolt lojalitását jelzi, hogy a KDNP elnöke a 2006-os vesztes választás után is azt mondta egy zárt találkozón a Fidesz-vezetőknek: „Orbán Viktor nélkül a Fidesz jó, ha középpárt lenne.” De a kereszténydemokraták egységesen és keményen képviselték azt az álláspontot, hogy egyelőre sokismeretlenes egyenlet az eva megszüntetése, különösen ha hiányoznak a pontos számítások.
És hogy a Fidesz részéről a köznevelési törvény lett volna a tárgyalási alap a miniszterelnökkel szemben? Erre a munkatársunk által megkérdezett valamennyi politikus azt mondta: „ha voltak is ilyen háttérmegbeszélések, nem voltunk ott”. Ráadásul a köznevelési törvény esetén a törésvonal nem a kormány és a Fidesz–KDNP-frakció között húzódik. A kereszténydemokraták helyzetértékelése szerint Orbán Viktor, Hoffmann Rózsa és a KDNP-frakció mellett „még a fél Fidesz-frakció” sorakozik fel az egyik oldalon. A törés tehát a Fidesz-frakción belül van – állítják.
Mindenesetre a tavaly áprilisi választások óta nem volt példa arra, hogy a miniszterelnök úgy vesse fel egy törvény parlamenti támogatását, mint a kormánya iránti bizalmi kérdést; márpedig a köznevelési törvény általános vitára való alkalmassága esetén ez történt. S noha a KDNP és a fideszesek is „Pokorni liberális köréhez” kötik annak felvetését, hogy a Fidesz-frakció ne támogassa a Hoffmann-javaslat általános vitára való alkalmasságát, lapunknak megbízható források azt mondták: tudomásuk szerint Pokorni Zoltán sem helyeselte Pósán László „érzelmi akcióját”. Annak ellenére sem, hogy a Fidesz alelnöke kedden az általános vita során a T. Házban ízekre szedte a kormány szentesítésével a parlament elé került javaslatot, úgy, hogy a szocialista Mesterházy Attila helyeslését is kiváltotta. De – jegyzik meg a fideszes oktatáspolitikusok – ezek szakmai észrevételek.
A KDNP részéről viszont úgy vélik, a kötelező lojalitás politikai fundamentuma, hogy addig lehet és kell az ellenérveket elmondani egy-egy javaslatról, amíg a kormány arról véglegesen nem döntött. „Az beláthatatlan és veszélyes precedenst teremt, ha egy fideszes politikus a kormány által jóváhagyott törvényjavaslatot utólag támadja” – teszik hozzá, nyilvánvalóan Pokorni Zoltánra utalva.
A lapunk által megkérdezett kormánypárti képviselők ugyanakkor biztosra veszik: a köznevelési törvény „átmegy”. Az elfogadása azért is bizonyos, mert „feles” jogszabályról van szó. Viszont a fideszesek azt prognosztizálják, hogy fontos pontokon lehetnek módosítások. Orbán Viktor évtizedes álma, az iskolák államosítása kőbe van vésve, de az intézmények visszaszerzésének a részletszabályozása, az átmeneti pontok, az egész napos iskolára vonatkozó passzusok, illetve a pedagógus-életpályamodellel kapcsolatos bekezdések változhatnak. „Az arány lesz izgalmas” – mondta lapunknak egy KDNP-s honatya, hozzátéve: ha egy ismert oktatási politikus módosító indítványa nem megy át, az komoly presztízsveszteség lehet a számára. – De „józan” fideszes módosító indítványokat a KDNP is meg tud szavazni – mondta lapunknak egy kereszténydemokrata politikus az átmeneti pontokra (például az óvodába való belépésre) utalva.
A Tállai András belügyi államtitkár nevével fémjelzett önkormányzati törvény tárgyalását ma kezdi meg a parlament. A javaslat már a kompromisszumos megoldásokat tartalmazza. A polgármesterség és a képviselőség közötti összeférhetetlenség konkrét kimondását pedig elodázza. Kérdés, hogy a karácsony előtti zárószavazáson a fideszes és KDNP-s polgármesterek fogják-e tudni a gombot nyomni úgy, hogy az adótörvények – a miniszterelnöki álláspont szerint – mégsem biztosítják a helyhatóságok számára az „adószabadságot”.
