Orbán Viktor kormányfő maga szállt szembe szinte a teljes Fidesz-frakcióval, amikor hétfőn, az oktatási kabinet indítványára Lázár János, a képviselőcsoport vezetője arra kérte, hogy halasszák el a köznevelési törvény kedden megkezdődött általános vitáját. A miniszterelnök ezt szinte személyes kérdésként, afféle bizalmi ügyként fogta fel, és utalt arra, hogy a kormány terjeszti elő a javaslatot, márpedig a kormányt ő vezeti, úgyhogy aki szembeszáll a köznevelési törvénnyel, valójában ellene hadakozik, amit kikér magának.

Hoffmann Rózsa a parlamenti vitán

Ha ez így van, akkor úgy tűnik, elég sokan állnak szemben vele, legalábbis mindazok, akik a vezető kormánypárt részéről valaha is oktatással foglalkoztak. Rögtön Pokorni Zoltán egykori szakminiszter, aki a Parlament oktatási bizottságának elnökeként látványosan szembement Hoffmann Rózsa államtitkárral. Vitájuk már személyeskedésig fajult: ez leginkább akkor derült ki, amikor egy televíziós műsorban a nyugalmát kissé elveszíteni látszó Pokorni úgy fogalmazott, hogy Hoffmannál még Kádár János kommunistái is okosabbak voltak. 

Pokorni ugyanakkor a Fidesz legutóbbi kihelyezett frakcióülésén személyesen ígérte meg Orbán Viktornak, hogy „nem fekszik keresztbe” a köznevelési törvényjavaslatnak, s ígéretének megfelelően a szakbizottság hétfői ülésén – az Origo szerint hangsúlyozva a miniszterelnök iránti lojalitását – egyszerűen nem is szavazott arról, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e az előterjesztést. A kormánypárti többség végül igent mondott, de a helyzetet jellemzi, hogy Pósán László, a Fidesz oktatáspolitikai kabinetjének vezetője éles szóváltásba keveredett Hoffmann Rózsával, amikor azt mondta neki, hogy „Isten mentsen meg” a jelenlegi formájában elfogadott törvénytől. Erre az államtitkár – hasonlóan ahhoz, ahogy az oktatási bizottságot megelőző frakcióülésen Orbán Viktor is érvelt – úgy válaszolt, hogy ha jól érti a képviselő urat, akkor „valójában Isten mentsen meg a kormánytól”.

Persze Pokorni és Pósán még kevés lenne ekkora ellenálláshoz – erejüket növeli Lázár János is, aki hódmezővásárhelyi polgármesterként alapvetően más alapelvek mentén alakította át a település iskolahálózatát, mint amilyeneket Hoffmann Rózsa képvisel. Nem véletlen, hogy tegnap a Fidesz frakcióvezetője egy televíziós műsorban utalt arra, hogy módosítókkal szétbombázzák majd a köznevelési törvényjavaslatot, amelyet Hoffmann Rózsa a parlamenti vita expozéjában úgy jellemzett, hogy az megújuláshoz vezet, a felemelkedést, az ország versenyképességének biztosítását szolgálja, megerősíti a nemzeti középosztályt, és rendezi a pedagógusok helyzetét. Ugyanakkor olyan köznevelési rendszert alkotnának meg, amely „elősegíti a gyermekek harmonikus testi, lelki, értelmi fejlődését, és amely erkölcsös, önálló életvitelre nevel”, hogy „olyan felelős állampolgárok” kerüljenek ki az iskolapadból, akik képesek összeegyeztetni „a magánérdeket a köz érdekeivel”.

Pokorni Zoltán ízekre szedte a a törvényjavaslatot

A parlamenti vitában aztán kiütköztek az ellentétek: Pokorni Zoltán a Fidesz vezérszónokaként ízekre szedte a tervezetet, olyannyira, hogy az MSZP elnöke, Mesterházy Attila is rá hivatkozott, arra kérve a kormánypárti képviselőket: fontolják meg a Fidesz politikusa által mondottakat, és vessék el ezt az „abszurd, szűklátókörű, primitív” javaslatot. Az LMP-s Osztolykán Ágnes közhazugsági törvénynek nevezte a jogszabálytervezetet, és – szemben a kormányjavaslattal – inkább Lázár János hódmezővásárhelyi gyakorlatát ajánlotta a Parlamentnek megvalósításra, míg a Jobbikos Balczó Zoltán abban is kételkedett, hogy megvan-e a javaslat elfogadásához szükséges parlamenti többség.

Ha a kereszténydemokratákon múlik, akkor megvan – ők ugyanis egyhangúan támogatják az államtitkáruk által jegyzett törvénytervezetet, amely végső formájában szinte bizonyosan megváltozik: a Fidesz úgy ötven-hatvan lényegi módosító indítványt terjeszt majd be, hasonlóképp az LMP is. Az MSZP ennek nem látja értelmét, mert alapjaiban tartja rossznak a tervezetet – valószínű, hogy a párt a végszavazásról kivonul, így tiltakozva a Hoffmann Rózsa, illetve, ahogy azt a kormányfő világossá tette, az Orbán Viktor nevéhez köthető köznevelési törvény ellen.

Tiltakozók a Kossuth téren

Nincsenek egyedül: tegnap a Parlament előtt demonstrációsorozatot indított a hónap elején alakult Hálózat a Tanszabadságért nevű, civil szakmai szervezeteket tömörítő szerveződés. Szerintük ugyanis az új köznevelési törvényjavaslat elfogadhatatlan, horthysta, sztálinista, kádárista időket idéz. A „fogadóóra” nevű demonstrációsorozat a törvény végszavazásáig tart. Márpedig most már világos, hogy lesz új köznevelési törvény: az igazi kérdés fideszes információk szerint az, hogy Orbán Viktor magához a törvény elfogadásához ragaszkodik-e, hogy ezzel valamiféle eredményt fel tudjon mutatni ezen a területen, vagy pedig annak jelenlegi tartalmához is. Ha az előbbi elképzelés az igaz, akkor a köznevelési törvény alapjában változhat meg. Ha az utóbbi, akkor borítékolhatók a jelenleginél is súlyosabb konfliktusok.

„Ebből csak muszájnapközi lesz”

Pokorni Zoltán álláspontja az, hogy valóban indokolt az állam nagyobb szerepvállalása, de, ahogy többször is fogalmazott, „ne essünk át a ló túlsó oldalára”, vagyis nem kell elvonni minden önkormányzattól az intézményfenntartás jogát, így azoktól sem, akik ezzel sikeresen megbirkóznak. (Információink szerint a fideszes polgármesterek félnek attól, milyen feltételeket kell majd ahhoz teljesíteniük, hogy az iskoláikat visszavehessék az államtól. Ennek részletei ugyanis még kimunkálatlanok.)

Pokorni azt is javasolja, hogy törvény mondja ki: a feladatot továbbra is vállaló önkormányzatok ne csak a központi bérfinanszírozásra, hanem a működtetést szolgáló költségekre is legyenek jogosultak. Az egész napos iskola kapcsán úgy véli, hogy ezt lehetőségként kell felajánlani az iskoláknak, ha ennek megteremtését kötelezően írják elő, akkor ebből csak „muszájnapközi” lesz, az pedig csak károkat okoz.

Pokorni kritikus pontnak tartja, hogy az óvodába való belépés korhatárát 3 évre csökkentik, és a javaslat azzal számol, hogy a „konszolidált hátterű gyermekeknek” ez alól a védőnő vagy óvónő ad majd felmentést. Szerinte nem életszerű, hogy a cigánysoron majd a védőnő megtagadja, hogy felmentést adjon, szerinte inkább a négyéves kor lenne megfelelő, és óvodáztatási támogatással kellene rávenni, hogy járassák a gyereket óvodába. Úgy tudjuk, a módosítók egy része a törvényszöveg ezen pontjait célozza.