Roham a fideszes bástyáért
A szavazólapokon öt név szerepel majd ebben a sorrendben: Bodor Zoltán (Jobbik), Karácsony Gergely (LMP), Kovácsics Ádám (Jólét és Szabadság Demokrata Közösség [JESZ]), Láng Zsolt (Fidesz–KDNP) és Lévai Katalin (MSZP). Mécs Imre nem tudta összegyűjteni a kellő számú ajánlószelvényt az SZDSZ színeiben.
Az öt indulóból kettő már parlamenti képviselő (Láng Zsolt és Karácsony Gergely), ők győzelmük esetén listás mandátumukat átadják egy másik pártpolitikusnak. Az LMP esetében tudható, hogy Hanzély Ákos kerülne be a törvényhozásba, a Fidesz forgatókönyvéről azonban semmit nem tudni.
A választás másik érdekessége, hogy Karácsony Gergely és a civilek támogatásával versenybe szálló MSZP-s Lévai Katalin a Népszabadságnak adott korábbi páros interjúban kijelentette: ha a másik javára történő visszalépésen múlik, hogy legyőzzék a fideszes jelöltet, akkor készek ezt megtenni. Az ajánlat viszont forrásaink szerint akkor lesz csak érvényes, ha a két párt első fordulós eredménye közösen több, mint Láng Zsolté. Ha a két szavazatszám együtt sem éri majd el a fideszes jelölt támogatottságát, akkor a „történelmi szövetségkötés” ezúttal bizonyosan elmaradhat.
Ami a kampányokat illeti: Lévai Katalin az „Új Esély!”-t választotta szlogenjének, és hangsúlyozta: itt a lehetőség figyelmeztető jelet adni a fideszes hatalomnak. Az MSZP egykori európai parlamenti képviselője a középosztály lecsúszása elleni küzdelmet és a nyugdíjvédelmet állította középpontba, tört üvegburát is a középosztály jelképes kiszabadításáért, és tucatnyi fórumot tartott a kerületiek részvételével.
Karácsony Gergely azzal kampányolt, hogy Lehet Más a Politika, vagyis a kétharmad igenis lebontható, és elsősorban a fideszes polgármester és képviselőjelölt Láng Zsolt hibáira hívta fel a figyelmet: megszavazta például a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások „lenyúlását”, az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítását, valamint a médiatörvényt, és – Karácsony szerint legalábbis –nem lehet tudni, hogy megnyomja-e majd a gombot az államosítás ügyében, ami például a második kerületi általános iskolákat is érintené.
A jobbikos Bodor Zoltán azt tűzte célul, hogy leváltsák a „második bankárkormányt”, és véget vessenek az elmúlt húsz év „felülről irányított és központosított politikájának”. Bodor – aki 1993-ban még Csurka István asszisztenseként segítette a MIÉP megszervezését – a kerület kisvárosias miliőjének megtartását, a tömegsport-lehetőségek bővítését és a biztonságos élet biztosítását ígérte a választóknak.
A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség színeiben (ex-MDF) induló Kovácsics Ádám a kampányban a 35 év alatti fiatalok albérlettámogatásával, a nyugdíjasokat segítő kerületi kisbuszszolgálat bevezetésével, csökkentett rezsiköltségekkel és a bölcsődei helyek bővítésével igyekezett meggyőzni a választókat. A JESZ kampánya bizonyos szempontból történelminek számít: az új alakulat szavazásra buzdító internetes kisfilmje igen erősen megosztotta a közvéleményt. A reklámban ugyanis egy öngyilkosságra készülő fiú látható, aki másképp dönt, és saját maga felakasztása helyett inkább elmegy szavazni, ahol – miután a JESZ-nek húzza be az ikszet – elcsábítja a jegyzőkönyvvezető lányt. A liezon heves ágyjelenetbe torkollik.
EGYMILLIÓ FORINT az az összeg, amelyet egy képviselőjelölt törvényesen elkölthet a kampányára. Az LMP-sek szerint ők (egy fizetett hirdetéssel és néhány szóróanyaggal) éppen ennyit fordítottak a reklámhadjáratra, az MSZP-sek tájékoztatása szerint közel 800 ezret költöttek Lévai Katalin kampányára. A Fidesz költéseinek összegéről nem tudni, de tény: Láng Zsolt plakátjai és hirdetései csak jelentős kedvezményekkel kerülhettek kevesebbe a törvényes összeghatárnál.
