„Ön szerint nem elég fontos a romaügy képviselete ma Magyarországon?” – kérdezett vissza Balog Zoltán a parlament folyosóján, amikor azt szerettük volna megtudni tőle, vállalná-e, hogy humán csúcsminiszter legyen, ha Réthelyi Miklós távozik a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nemfi) éléről. A felzárkóztatási államtitkár a visszakérdezésen túlmenően nem kívánt nyilatkozni arról, valóban beszélt-e a miniszterelnökkel lehetséges kormányzati szerepvállalásáról.

A Népszabadság néhány hete írt arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök várhatóan január végére tervezi kormánya részleges átalakítását, s hogy ennek keretében a humán csúcstárca élén mindenképpen változtatást akar. Favoritja Lázár János. A Fidesz parlamenti frakcióvezetőjét már a 2010-es választások után felkérte tárcavezetőnek, sőt nyáron is. A hódmezővásárhelyi polgármester akkor egyértelművé tette: ha feladná a frakcióvezetőséget a miniszteri bársonyszékért, lecserélné a Nemfi államtitkárok névtábláját, azaz menesztené például Hoffmann Rózsa oktatási, de Szócska Miklós egészségügyi államtitkárt is.

Hogyan lett szalagcím mégis, hogy Balog Zoltán neve is szóba került a miniszterelnöki dolgozószobában Réthelyi Miklós távozása esetére? Kormányzati források tegnap munkatársunknak azt mondták: mára nyilvánvalóvá vált, hogy nem lesz tartható a Széll Kálmán Terv, illetve a Matolcsy György által meghirdetett Baross Gábor program törvényalkotási menetrendje. Nemcsak feles, de komoly kétharmados törvények elfogadása is átcsúszhat 2012 tavaszára. Akkor is, ha karácsonyig a T. Ház, illetve a Fidesz–KDNP-frakciószövetség erőltetett menetet diktál. Állítólag Kövér László házelnök fideszes belső körben kritikusan szólt arról, hogy egyes tárcák késnek a törvénytervezetek megírásával.

A várható „hihetetlen törvényalkotási tempó” miatt Orbán Viktornak tehát azzal a dilemmával kell szembenéznie: képes lenne-e nélkülözni az operatív és maximalista frakcióvezető hírében álló Lázár Jánost, akivel szinte napi kapcsolatban van. „Balog Zoltán a második számú jelölt Réthelyi utódaként, mivel változatlanul forog Lázár János neve is” – állította lapunknak egy, a miniszterelnökkel jó személyes viszonyt ápoló kormánytag, hozzátéve: az államtitkár megítélése jó, a romastratégiát a miniszterelnök sikernek ítéli, bár nem feltétlenül elégedett Balog kormányon belüli érdekérvényesítési képességével.

A felzárkóztatás azonban kiemelten fontos a miniszterelnök számára, és az elmúlt másfél év alatt „be is került a fókuszba”. Ezt jelzi az is, hogy vannak úgynevezett tematikus kormányülések, és a versenyképességi, illetve a nemzetbiztonsági mellé „felsorakozott” a felzárkóztatási tanácsülés is, melyet a miniszterelnök vezet, és amelyen Balog kötelezően jelen van. Az államtitkárhoz közel állók ugyanakkor úgy vélik: szívügye a felzárkóztatás és a romaügy, „ezért nem valószínű, hogy szívesen vezetne egy olyan csúcstárcát, ahol erre nem tudna felelősen koncentrálni”. Arra pedig forrásaink nem látnak esélyt, hogy Orbán Viktor átalakítaná a kormányzati struktúrát és a humán csúcstárcáról leválasztaná az oktatási és kulturális területet, s így a másik „részhez” a szociális, az egészségügyi és a sportügyek mellett a társadalmi felzárkóztatás tartozna.

„A miniszterelnök egyelőre nem gondolkodik a kormányátalakításon. Az eurozóna válsága, annak Magyarországot érintő hatásának menedzselése viszi el a kormányzati energiákat. És tegyük hozzá: a költségvetési forrásokat” – mondta lapunknak egy kormányzati szereplő, hozzátéve: október 23-án az eurozóna adósságválságával foglalkozó brüsszeli EU-csúcs „vízválasztó” lehet. A miniszterelnök mindenesetre határozottan készül rá. Ha a most ismertnél is negatívabb lesz a kép az eurózóna, illetve az EU gazdasági-pénzügyi helyzetét illetően, akkor a 2012-es nagy ágazati átszervezések – önkormányzatok, oktatás, egészségügy – költségevetési vonzata „csak alaphangon lesz megvalósítható” – tudtuk meg. Azaz: Hoffmann Rózsa sem reménykedhet jelentős pluszforrásokban a pedagógusok megbecsülését illetően 2012-ben.

A miniszterelnöknek zárt ajtók mögött is az a véleménye: számítani lehet rá, hogy jövőre megismétlődik a 2008-as pénzügyi válság Európában. – Ettől tartanak európai színtéren is. Az IMF képviselői sem pusztán azért jártak Magyarországon, mert az önkormányzati rendszer átalakítását illetően kérte a segítségüket a magyar kormány – az egyik kormányközeli forrás tudomása szerint az eurozónán kívüli EU-tagországok gazdasági-pénzügyi helyzetét illetően „valamiféle képet is szerettek volna nyerni a Nemzetközi Valutaalap munkatársai. Olyat, mintha jelentést készítenének”.

A Magyarországról kialakított kép azzal írható le, hogy „kitett” a nemzetközi gazdasági-pénzügyi körülményeknek. Az államadósság-csökkentés ellenére ezt a képet erősíti az is, hogy Járai Zsigmond, az MNB felügyelőbizottságának elnöke azt nyilatkozta: előfordulhat, hogy Magyarországnak ismét szüksége lesz IMF-hitelre. Ezt kormányzati forrásaink egyelőre nem tartják valószínűnek. Mint ahogyan azt sem, hogy Orbán Viktor a kormányátalakításnál lecserélné Matolcsy Györgyöt. Annak ellenére sem, hogy megbukott az egykulcsos 16 százalékos adózás „senki sem jár rosszabbul” alaptézise, s hogy a volt fideszes képviselő, Domokos László vezette Állami Számvevőszék is azt állapította meg a Matolcsy-tárca jövő évi költségvetési tervezetéről, hogy a közvetlen kormányzati bevételek 95 százaléka nincs megfelelő hatástanulmánnyal alátámasztva.

– Tévedés azt hinni, hogy a gazdaságpolitikát Matolcsy diktálja. Neki Orbán Viktor „nem ortodox” vízióit kell megvalósítania a porondon – mondta lapunknak egy kormánytag. Megítélése szerint a nemzetgazdasági miniszteréhez hasonlóan stabil Pintér Sándor belügyminiszter pozíciója, és Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyiminiszteré, annak ellenére is, hogy a miniszterelnök-helyettes „olykor elegáns távolságtartással viszonyul a vitás kormányzati döntésekhez”. Martonyi János külügyminiszter pedig akkor távozik, ha saját maga távozni akar – mondták lapunknak.

Vészforgatókönyv készül egy esetleges 2012-es válságra