Gyurcsány jogi felelősségét is firtatja Balsai jelentése
Hétfőn nyilvánosságra hozott jelentésében Balsai azért sietve leszögezte: „jogállása szerint a miniszterelnöki megbízott nem nyomozó hatóság, jogi értelemben vizsgálódásával azt a célt kívánta szolgálni, hogy ráirányítsa a nyomozásra jogosult szervek figyelmét azokra a tényekre és összefüggésekre, amelyek eddig esetlegesen ismeretlenek voltak számukra”.
Nem sok új tényt vagy összefüggést talál a Balsai-jelentésben az, aki korábban már olvasta Gönczöl Katalin kriminológus, Ignácz István volt Pest megyei rendőrfőkapitány, Papp Károly, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori vezetője vagy a Nemzeti Jogvédő Alapítvány e tárgyban készített jelentéseit. Legalábbis ami az események rekonstruálását illeti. Balsai István és csapata a keletkezett rendőrségi, ügyészségi, bírósági dokumentumok, vizsgálati anyagok, a sajtó és az érintettek beszámolói alapján hosszan és részletesen taglalja a 2006. október 23-át megelőző eseményeket az őszödi beszéd kiszivárgását kísérő felháborodást követő spontán megmozdulástól az MTV-székház szeptember 18-i ostromán keresztül az elkövetkező napok „embervadászatán” át egészen az október 23-i eseményekig.
Balsai a rendőrség által a különböző helyszíneken és időpontokban elkövetett szakmai hibákat, túlkapásokat, szabály- és törvénysértéseket elemezve arra a következtetésre jutott, hogy „rendőri vezetők csak legfelsőbb politikai utasításra és jóváhagyás alapján adhattak parancsot, illetve tűrhettek el a magukat és a testületet ilyen példátlan módon kompromittáló cselekményeket. Ez szükségszerűvé és elkerülhetetlenné teszi a magyar alkotmány szerint felelős miniszterelnök politikai és jogi felelősségének vizsgálatát” – írja.
A nap eseményeit percről percre rekonstruálva Balsai rámutatott, a rendőri vezetésnek időben a rendelkezésére álltak azok az információk, amelyekből egyértelműen kiderült, hogy a Parlament előtt szeptember 18. óta tüntető csoport szélsőségesei célul tűzték ki, hogy „a rendőrséget ráhúzzák a Fidesz nagygyűlésén részt vevő békés megemlékezőkre”. Az engedély nélkül demonstráló szélsőségesek feloszlatására kivezényelt egységek közvetlen parancsnokai is észlelték a veszélyt (hogy tudniillik ha tovább üldözik a szélsőségeseket, rátolják őket a nagygyűlés közönségére, ezért kérték feletteseiktől, hogy hadd álljanak le az oszlatással), azonban azt a parancsot kapták, hogy „folytassák”.
Az október 23-i tömegoszlatás alatt a Rendészeti Biztonsági Szolgálat 1700 darab könnygázgránátot lőtt a tömegbe, 400 darab 17,5 milliméteres, 1097 darab 8,4 és 7,8 milliméteres gumilövedéket és 461 darab gumigranulátumot (gumiforgácsot) használt el, ami a jelentés készítői szerint (de több korábban megszólaltatott szakértő véleménye is ez) erős túlzásnak minősíthető. A jelentés sokat sejtetően taglalja, miért alkalmazhatott a rendőrség történetében először ilyen nagy mennyiségű gumilövedéket. E szerint: a lövedék szerkezete miatt a kilövését követően nem lehet megállapítani, hogy pontosan melyik fegyverből lőtték ki, azaz nem lehet kideríteni, hogy egy súlyos sérülést okozó lövést ki adott le. A dokumentum idézett egy a sajtónak névtelenséget kérve nyilatkozó rendőrt, aki szerint nemcsak az a kérdés, hogy kik hova lőttek, hanem az a kérdés, hogy miért is kellett lövöldözniük? E nyilatkozó szerint nem a kisrendőrök, hanem „ott fenn” döntöttek arról, miképpen oszlassanak, s ők tették, amire parancsot kaptak.
A jelentés – az intézkedések során elkövetett brutalitások taglalása közben – külön is foglalkozik a rendőrök azonosító számainak hiányával. Idézi egyebek között a Budapesti Nyomozó Ügyészség vezetőjének nyilatkozatát, aki elismerte, mivel nincs kollektív büntetés, azonosító szám hiányában viszont az esetek többségében nem sikerült megállapítani, hogy az egyes jogsértéseket ténylegesen kik követték el (és a kegyetlenkedő rendőrök azonosításában azok parancsnokai sem voltak együttműködők), az ügyészség minden olyan eljárást vádemelés nélkül megszüntetett, amelyben nem volt egyértelműen megállapítható, hogy egy többtagú osztagból ki volt a bántalmazó. A jelentés a rendőrök és azok elöljáróinak felelősségét vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a feljelentések és a megindult eljárások alapján beazonosítható (pontosítható) a rendőrök által elkövetett bűncselekmények száma, helye, ideje. Ezen információk alapján pedig, ha a jogsértés elkövetői nem is, azok parancsnokai azonosíthatók, és velük szemben ellenőrzési, illetve intézkedési kötelezettség elmulasztása miatt még indítható eljárás. (Hasonló címen és jogalapon indult nyomozás Gergényi Péter volt budapesti főkapitány és nemrég Bene László volt országos rendőrfőkapitány ellen is. – A szerk.) Balsai István jelentése szerint „kisiklott az igazságszolgáltatás”. Az ügyészség 2006. szeptember 19–21. között 177 ügyben tett indítványt előzetes letartóztatásra, amit első fokon 150 esetben el is rendelt a bíróság. Másodfokon azonban közel felét megszüntették, az ügyészség szerint azért,mert a két döntés között az előzetes letartóztatás indokai megszűntek. Az azóta lefolytatott bírósági eljárásokban azonban kiderült, hogy sok esetben a rendőri vallomások hamisnak bizonyultak, a rendőri jelentések nem a valós eseményeket rögzítették, amiért közokirathamisítás és hamis vád miatt is felelősségre vonhatók lehettek volna a rendőrök.
A jelentés kritizálja a bíróságok működését is, amelyek gyakran a hiányos vagy az egymásnak ellentmondó bizonyítékok ellenére hoztak marasztaló ítéleteket, amelyek később másodfokon elbuktak. Balsai e ponton külön fejezetet szánt jelentésében az általa jegyzett felülvizsgálati törvénynek, amely lényegében hatálytalanított minden olyan, a 2006-os őszi eseményekkel összefüggésben meghozott bírósági ítéletet, amelyeket kizárólag rendőrök terhelő vallomására alapozva hoztak meg a bíróságok.
A miniszterelnöki megbízott külön is kitért Gyurcsány Ferenc felelősségére. Szerinte már a március 15-i múzeumkerti megemlékezés helyszíne köré látványosan telepített mesterlövészek is azt bizonyították, hogy „a miniszterelnök egy hosszú folyamat eredményeként szinte a mindennapok részévé tette az állandó félelmet és a veszélyérzet táplálását”. Ezek sorába tartozik szerinte egyebek között a Fidesz helyhatósági választások előtt meghirdetett nagygyűlésének lemondatása azzal az indokkal, hogy a belügyi szervek adatai szerint robbantásos bűncselekményt terveznek a rendezvény ellen. Gyurcsány Ferenc nyilatkozatai szerint folyamatosan kapcsolatban állt az események alatt a rendőri vezetéssel. Balsai szerint emiatt felvetődhet vele szemben, hogy felbujtója vagy bűnsegédje volt azoknak a katonai bűncselekményeknek, amelyeket a rendőrök elkövettek.
Később Balsai még ennél is tovább megy, amikor kifejti, hogy jogi álláspontja szerint az október 23-i eseményekkel összefüggésben felvetődhet a terrorcselekmény gyanúja. Szerinte ami október 23-án történt, alkalmas volt a lakosság megfélemlítésére, márpedig „aki abból a célból, hogy ... a lakosságot megfélemlítse ... személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el (vázlatosan ez a terrorcselekmény törvényi tényállása Balsai interpretációjában – a szerk.) tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
