Arról szerdán beszámoltunk, hogy a kormányjavaslat jogi megalapozottságát – fideszes vélemények szerint – a fogyasztóvédelem jelentheti, vagyis az, hogy a bankok és az ügyfelek nem egyenlő arányban viselték a negatív hatásokból fakadó terheket, így a kármegosztással lehet érvelni. A polgári törvénykönyv különös nemzetgazdasági érdek esetén lehetővé teszi az állami beavatkozást a magánszerződésekbe – teszik hozzá. Van olyan, a kormány elképzelése mellett szóló szempont is, hogy a hitelt felvevők hitelképességének a megállapítása a rendkívül nagy árfolyam-ingadozásmiatt szinte lehetetlen volt. Másrészt alkotmányos jog a lakhatás is, így ezt nem is lehetne szerződésben feltételül kikötni – ez a véleménye Zlinszky János volt alkotmánybírónak.

Az viszont támadható, hogy a kormány megszabja a végtörlesztésre vonatkozó árfolyamot, és a beavatkozás jogbizonytalanságot okoz, veszélyezteti a pénzügyi stabilitást. Kérdés: ha az Országgyűlés a már ismert tartalommal megszavazza az egyösszegű végtörlesztésre vonatkozó kormányjavaslatot, a bankok képesek lesznek-e eredményesen megtámadni azt az Alkotmánybíróságon? December 31-ig még kérhetnek utólagos normakontrollt, de mivel a hatályos alkotmánybírósági törvény nem szab határidőt a beadványok elbírálására – soronkívüliséget pedig például a köztársasági elnök normakontroll-kérelme élvez –, ha év végéig nem hoz határozatot az testület a bankok beadványáról, később nem lesz lehetősége rá, legalábbis a mostani formában.

Az új alkotmánybírósági törvényjavaslat szerint ugyanis 2012. január 1-jén megszűnik minden alkotmánybírósági eljárás, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, az országgyűlési képviselők negyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezte. A megszűnő eljárást indítványozók alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be az Alkotmánybíróságnak 2012. március 31-ig. Feltéve ha amegjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel ütközik, és a beadványozó érdekeit közvetlenül sérti.

Az alkotmányjogi panasz elbírálására sincs megszabott határidő. A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos beadványokról fél éve nem döntött például. Egy európai bíróságon pedig akár évekig is elhúzódhat az eljárás. És ami nem hagyható figyelmen kívül: szeptembertől a 15 fős testületben már többségben vannak azok az alkotmánybírák, akiket a Fidesz és a KDNP jelölt a taláros testületbe.

Koncentrált csapást mér a kormány

Azok a devizahitelesek, akik frank-, euró- vagy jenalapú jelzáloghitelüket 180, 250, illetve két forintnál jobb árfolyam mellett vették fel, az év végéig nyújthatják be a kedvezményes végtörlesztésre vonatkozó igényüket – mondta tegnap Szijjártó Péter. A miniszterelnök szóvivője azonban arról már nem beszélt, hogy onnantól mennyi ideje van az adósnak, az ugyanis elég furcsa lenne, ha valaki idén októberben jelzi, hogy végtörlesztene, de végül csak egy-két év múlva fizeti vissza adósságát. A végtörlesztés korlátok közé szorítása elvileg jó a bankoknak, hiszen így kevesebben élnek majd a lehetőséggel, de rossz az adósoknak. Különösen azoknak, akik nem tudnak, vagy nem akarnak lépni: a devizahitelek törlesztése így ugyanis koncentráltabb lesz, a bankok a szerződések lezárásához szükséges devizákat nem időben elnyújtva vásárolják meg, így magasabbra hajtják fel az árfolyamokat, amitől megugrik a devizahitelek törlesztőrészlete. (H. B.)

Az új tagokkal kibővült Alkotmánybíróság első ülése