Az idei berlini IFA (az őszi fél év legnagyobb szórakoztatóelektronikai vására) sztárjai egyértelműen az okostévék voltak. Vagy inkább lettek volna: a seregszemlén ugyanis az derült ki, hogy valahol ott tartunk, mint a számítógépekkel az internetrobbanás előtt: a készülékek már kezdenek „okosodni”, de a megfelelő szolgáltatási és tartalmi kínálat még hiányzik ahhoz, hogy ezt a felhasználók ki tudják használni.

Van magyar külpolitika? Nyugodtan kijelenthető: nincs. Koncepciója ugyanis annyira általános, hogy lényegében nincs.

– Máig ható lélektani következménye a 2001 végi pénzügyi csődnek, hogy megingott az argentinok büszkesége, mondhatni, régióbeli gőgje. Kétségtelen, hogy különösen egy kivételezett elité, de a középosztály életszínvonala is lényegesen meghaladta az akkori latin-amerikai átlagot – állítja egy magyar diplomata, aki Buenos Aires-ben élte át a drámai napokat, hónapokat.

Majdhogynem egy hétig vendégeskedett Magyarországon az egyik legismertebb kortárs orosz író, Ljudmila Ulickaja.

Johann Massenbauernek hívják azt a 72 esztendős osztrák férfit, aki „feltalálta” a magánszemélyeknek folyósítható devizahitelt.

Ha valakit érdekelne, mi hiányzik ahhoz, hogy a szakszervezetek változtatni tudjanak a munkavállaló-ellenes, és ezen a területen bántóan ellensúly nélküli kormánypolitikán, elég rápillantani a patinás Fradi-címerre: a válasz ott van a három E betűben.

A német kancellár, a francia elnök és a görög miniszterelnök szerdai telefonértekezlete elég volt ahhoz, hogy csütörtök délre a piacok megnyugodjanak.

Volt egy reklámfilm a nyolcvanas években: két gyerek ült a homokozóban, s dicsekedtek. Az egyik azzal, hogy új bútort vettek, s hamarosan kistestvér is lesz, a másik meg azzal, hogy kicserélték a régi Trabantjukat Zsigulira, s ha az ő apukája akarná, neki bizony minden héten lehetne új kistestvére. Mire a másik végső érvként azzal vágott vissza, hogy az ő apukájának meg csébje van.

Levonult a Nemzeti Sport csapata a pályáról szerda este Felcsúton, de kollégáinkat a legkevésbé sem érheti a sportszerűtlenség vádja. Ellenben...

Klasszikusokhoz nyúlni bátorság kell, függetlenül a biztos sikert hozó sztárgárdától. Az HBO a Mildred Pierce esetében ráadásul duplán kockáztatott: a feldolgozással nem csak James M. Cain 1941-es regényével való összehasonlítást tette elkerülhetetlenné, de Kertész Mihály 1945-ös filmjével is fel

„Vad zsigeri reakciók, heves emóció és precíz intellektus találkozása. (…) Sodró lendület, személyes történetek, érzékiség, partnering, rizikóvállalás, humor” – így a szórólap az egyórás hímdarabról.

A Vári cukrászdában kapható egyebek mellett fűszeres-arab kávés, csipkebogyós, rózsalekváros, rebarbarás és céklás fagyi.

A Kossuth-díjas balerina ötévesen szótárakon üldögél Moszkvában, Chilében pedig kubaiakkal táncol. Jancsó Miklós egyik kedvenc színésze könnyezve néz egy Picasso képet, cimbalom szeretne lenni, és mozdulatokból szobrot farag. Popova Aleszja és Mucsi Zoltán beszélget röhögésről, halálfélelemről, Hamletről.

Beérni látszik a Fidesz elmúlt tízéves médiapolitikájának gyümölcse: mára megerősödtek és többségében nyereségessé váltak az egyértelműen a jobboldalhoz köthető médiavállalkozások. A jobboldali médiabirodalom alapjait az első Orbán-kabinet idején tették le, de paradox módon a Fidesz nyolcéves ellenzéki időszakában építették fel.

Három jó okom lett volna rá, hogy a Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztése után kiadott drámai hangú tiltakozást aláírjam, de három még nyomósabb okom van rá, hogy ne.

A Kereszténydemokrata Néppárt egyes tagjai szerint pártjuk valójában már csak címek, rangok és tisztségek formájában van jelen a kormányzatban és a helyhatóságokban, ám az aktív kereszténydemokrata mozgalmi élet az ország nagy részén mára kiüresedett, eltűnt.

Miniszterelnöki biztosi tisztségben látja el kormányszóvivői feladatát Giró-Szász András. Kern Tamás politológust a Miniszterelnökség helyettes államtitkárának nevezte ki szeptember 12-től Orbán Viktor miniszterelnök – ez már a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg.

Ha jogerőre emelkedne, az európai gazdaságtörténet legnagyobb környezetvédelmi bírsága lenne az a 135 milliárd forint, amit az elsőfokú környezetvédelmi hatóság a Mal Zrt.-re kivetett. Ám aki máris a „könnyen jött” állami bevételt költené, alighanem csalódni fog: a bírságkiszabás jogilag nem áll túl erős lábakon, a kiszemelt vétkesnek pedig (a magántulajdonosi kört is beleértve) biztosan nincs fedezete az abszurdnak tűnő büntetésre.

Kormányzati körök nem tartanak attól, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondaná ki azt a Matolcsy-tárca által kidolgozott törvényt, amely a devizahitelek rögzített végtörlesztéséről szól.

A háztartásoknak nyújtott devizahitelek elterjedtsége az új uniós tagországok csoportján belül nagyon eltérő: Csehországban gyakorlatilag nincs, míg egyes balti országokban szinte nem is volt más.