Nulláról épített Fidesz-közeli birodalom

Beérni látszik a Fidesz elmúlt tízéves médiapolitikájának gyümölcse: mára megerősödtek és többségében nyereségessé váltak az egyértelműen a jobboldalhoz köthető médiavállalkozások. A jobboldali médiabirodalom alapjait az első Orbán-kabinet idején tették le, de paradox módon a Fidesz nyolcéves ellenzéki időszakában építették fel.

A rendszerváltást követő években a Fidesznek nem volt saját médiája (a párt „szellemi társaként” indult Magyar Narancs 1993-ban szakított vele), bár a Simicska Lajos egykori fideszes gazdasági igazgató tulajdonában álló Mahir 1994 nyarán már kísérletet tett saját sajtóbirodalom kialakítására. Bérbe vette az állami tulajdonú Hírlapkiadó Vállalattól az Esti Hírlapot, az Expressz hirdetési napilapot és a Magyar Nemzetet, amit végül a Horn-kormány idején az állam visszavett. A Mahir-csoport az 1998-as választási kampány előtt aktivizálódott: egy régi cégét Mahir Lapkiadó Kft.-re átnevezve elindította a Napi Magyarországot, amely az első Orbán-kormány idején, 2000-ben bekebelezte a Magyar Nemzetet, csak a címet vette át, a „régi nemzetesek” többségét kisöpörték a szerkesztőségből és a „napimao” harcos jobboldali szellemiségét vitték tovább. A közszolgálati médiumok elfoglalásán túl Orbánék még egy jelentős lépést tettek a jobboldali szellemiségű sajtó megerősítésére: a kormány 2000-ben másfél milliárd forinttal létrehozta a Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítványt a Heti Válasz című hetilap elindítására Elek István, Orbán Viktor egykori főtanácsadója főszerkesztésével.

A médiabirodalom részben ezeken az alapokon nyugvó, négy önálló vállalkozássá nőtte ki magát a 2002-től 2010-ig tartó ellenzéki időben: a Liszkay Gábor nevéhez köthető Nemzetcsoport, aFellegi Tamás által alapított Infocenter, aVitézy Tamás érdekeltségébe tartozó Théma és a Széles Gábor tulajdonában lévőMagyar Hírlap cégcsoporttá. Ezek a cégek – a Széles-féle kivételével – 2011-re nyereségesek is lettek, nem kis részben az állami hirdetéseknek köszönhetően.

A Nemzet-csoport központi figurája Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője. Ő a lapot kiadó kft.-t közösen tulajdonolja a Töröcskei István-féle (a Hír TV-ben is érdekelt) Pro Aurum Zrt.-vel. A Mahiron keresztül (amelynek a Magyar Nemzet Kft.-vel közös vállalkozása van) közvetve a Nemzet-csoporthoz sorolható Fonyó Károly, a Mahir Cityposter ügyvezetője is, akit a Magyar Narancs Simicska bizalmasaként jellemzett – csakúgy, mint Liszkayt. Fonyó idén júniusban lett a háromszázezres példányú Metropol ingyenes napilap résztulajdonosa.

A másik jelentős birodalom a Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter egykori és Nyerges Zsolt jelenlegi érdekeltségébe tartozó Infocenter, amelyhez a 17-18 ezer példányszámú Heti Válasz, a Class FM országos kereskedelmi rádió és a Lánchíd Rádió is tartozik. A csoport 2010-re konszolidálódott. A HVG gyűjtése szerint a Danubius alapjaira épített Class FM-et 2009 végétől működtető Advenio Zrt. csaknem 2,5 milliárd forint árbevételt könyvelhetett el 2010-ben, és már tavaly jelentős nyereséget hozott. Tavalyra stabilizálták a Lánchíd Rádió gazdálkodását, és a Heti Válasz Kft. is 40 milliós eredményt produkált. Az Infocenter 2009 nyarán vásárolta meg a Heti Választ, amely a 2001-es alapítása óta többször cserélt gazdát. 2004-ben Csák János, a Mol egykori elnöke és Kékessy Dezső volt párizsi magyar nagykövet érdekeltségébe került, majd 2008-ban Lantos Csaba, az OTP egykori vezérigazgató-helyettese vásárolt tulajdonrészt a kiadóból. Az Infocenter a tavalyi kormányváltás után kísérletet tett arra, hogy bevásárolja magát az RTL Klubba is, de a tranzakció végül nem jött létre.

A harmadik csoport kulcsfigurája Vitézy Tamás, aki sohasem rejtette véka alá, miért vette meg a Helyi Téma ingyenes lapokat kiadó Théma Lapkiadót. Két éve lapunknak azt nyilatkozta: „Azt a szellemiséget kívántam szolgálni, amit Orbán Viktor (első – A szerk.) kormányzása alatt tapasztalhatott meg az ország.” A Lapkiadó nemrég került Vitézy kizárólagos tulajdonába. A cég törzstőkéje 1,2 milliárd forint. Miután Vitézy az elmúlt években milliárdokat bukott a Thémával, a kiadó tavaly nyereségessé vált, az előző évinél negyedmilliárddal több, 1,29 milliárd forint nettó árbevétellel zárta 2010-et. A lap példányszáma meghaladja a 750 ezret.

Jelentős – ha nem is annyira sikeres – szereplője a jobboldali médiabirodalomnak Széles Gábor. Az üzletember cégcsoportja ugyanis évek óta csak nyeli a pénzt. Széles 2005-ben vásárolta meg a Magyar Hírlapot a többségében Doktor Ferenc érdekeltségébe tartozó cégtől, amit a Ringier 2004 novemberében adott el. Széles 2006 végére kicserélte a liberális szerkesztőséget, a lap azóta radikális jobboldali hangot üt meg. Az olvasótábor lecserélésének ára: a korábbi 16-18 ezres példányszám csökkent, alig több mint 11 ezret adnak el belőle. AMagyar Hírlap és az Echo TV veszteségei a HVG számításai szerint ugyan csökkentek, de továbbra is több száz millióra rúgnak. Így rossz kor jött nekik, hogy az UPC kivette analóg kínálatából az alig egyszázalékos nézettségű Echót. A szintén az Echo Hungária TV Zrt.-hez tartozó Vital TV pedig szeptember 15-én megszűnt. Széles birodalma tavaly 700 milliós üzemi veszteséget termelt. A többiek szembeötlően jó eredményeket értek el a válság sújtotta médiapiacon. A HVG szerint a Nemzet Kft. taggyűlése 250 millió, a Hír TV 350 millió forintos osztalékot fizetett. Konszolidálódott az Infocenter, stabilizálódott a Lánchíd Rádió is. A cégmérlegek szerint a Nemzet- és az Infocenter-csoport egyaránt növelni tudta adózott eredményét 2010-re (az Infocenter-csoport, tehát az Advenio, az Infocenter.hu, aHeti Válasz és a Lánchíd Rádió összességében három milliárd forinttal növelte nettó árbevételét egy év alatt, csakúgy, mint a Hír TV–Mahir–Nemzet Kft. alkotta Nemzetcsoport). Valamivel szerényebben teljesített a Vitézy-csoport (háromszázmilliós árbevétel-növekedés).

A 2010-es év szép számait részint annak köszönhetik, hogy a zsugorodó reklámpiacból sikerült nagyobb szeletet kihasítaniuk, részben az állami hirdetéseknek köszönhetően. Az egyik legnagyobb állami hirdető, a Szerencsejáték Zrt. például sorra mondta fel – vagy nem újította meg – a baloldalhoz köthető médiumok (ATV, Népszava, Klubrádió) reklámszerződéseit, miközben például a Hír TV-t egyre nagyobb összegű szerződésekkel jutalmazta. A Szerencsejáték Zrt. honlapján elérhető szerződések szerint 2009 decembere és 2010 márciusa között 170 milliós reklámszerződéseket kötöttek, azóta viszont az összeg kétszeresét költötték el totó-lottó hirdetésekre. A Metropol is kapóssá vált a Szerencsejáték Zrt. számára, mivel a korábbi néhány millió forintos szerződések után az idén júliusban már 150 milliós megállapodást kötöttek a kiadóval. A Class FM-en tavaly január óta 50 millióért hirdetnek, az Infocenterrel pedig hosszú idő után először írtak alá szerződést tavaly szeptemberben, hasonló értékben.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.