Mindezek annak ellenére is kétségesek, hogy Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szerdán este az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy aznapi ülésén a kormány elfogadta az új felsőoktatási törvény koncepcióját.

Érdekes módon azonban, a felsőoktatással foglalkozó szűk szakmai körökben erről mind a mai napig semmit nem tudnak, és megdöbbenéssel vették a hírt, ráadásul a törvénytervezet bizonyos részleteit ismerik csak, azokat is leginkább a sajtóból. Dux László az MTI-nek a „várható menetrendről” azt is elmondta, hogy jelenleg „a törvény szövegezése zajlik, a szükséges egyeztetések után ismét a kormány elé kerül a javaslat, és ezután nyújtják be az Országgyűlésnek”. A közigazgatásban jártas szakemberek szerint nehéz értelmezni azt a folyamatot, amelynek során a kormány elfogadja a koncepciót, amit kodifikálnak, egyeztetnek, és az újra a kormány elé kerül. Kormányzati forrásaink szerint most valami hasonló játszódik le az új felsőoktatási törvény koncepciójával, mint néhány hete a közoktatási tervezettel. Vagyis: bár hivatalosan azt kommunikálják, hogy a tervezetet elfogadták, valójában egyes pontjait újra kell írni és újra kell gondolni. Nem lehet mással magyarázni ugyanis, miért is kerül másodszor kormány elé egy már elfogadott javaslat.

A Magyar Nemzet korábban beszámolt arról, hogy a sokadszor módosított koncepcióban a képzési területek arányait is átalakítanák: e szerint az államilag finanszírozott helyeken az informatikai, műszaki és természettudományos képzés jelenlegi keretszámait megduplázná, míg az agrár, bölcsész, gazdasági, társadalomtudományi, jogi, művészeti, sporttudományi képzési területeken kilencven százaklékkal csökkentené a felvehető hallgatók számát.

Dux László azt nyilatkozta, hogy a finanszírozás mikéntjét még nem fixálták. A koncepcióban korábban az szerepelt, hogy a jelenlegi 50 százalékos képzési támogatás, 25 százalékos tudományos és 25 százalékos fenntartói normatívaelosztást tartalmazó fi nanszírozási szerkezetet a 70 százalékos fenntartói, 15 százalékos képzési és 15 százalékos tudományos célú támogatás elosztást tartalmazó finanszírozási modell váltaná fel. A finanszírozás elvei azonban megváltoznak – hangsúlyozta –, így az állami felelősségvállalás fokozott megjelenése várható. Dux László azt is közölte a Budapesti Corvinus Egyetem példája kapcsán: a koncepciónak nem célja közvetlenül az intézmények összevonása, megszüntetése. Az átalakulásba beleférhet – akár a Corvinus, akár más intézmény esetében – az integráció is, ahogy ez már 2000-ben is lezajlott. Vagyis: egyelőre a hallgatók sem tudják, hogy ugyanabban az intézményben végeznek-e, ahol elkezdték tanulmányaikat.

A hallgatók sem tudják, ugyanabban az intézményben végeznek-e, ahol elkezdték tanulmányaikat