A munkaerő-piaci igényeket az önkormányzatok szerint helyben ismerik a legjobban
A helyi munkaerő-piaci s -képzési igényeket az önkormányzatok ismerik a legjobban – ezzel indokolták többen is, miért tartják fontosnak, hogy saját fenntartásukban maradjanak az oktatási intézmények. Azt tudomásul vették, hogy a szakképzés nagy valószínűséggel az államhoz kerül, ám általános és középiskoláikról nem szívesen mondanának le. A részletek persze még nem ismertek, úgyhogy a szándékokat többnyire feltételes módban fogalmazták meg a polgármesterek.
Szeged visszakapná az iskoláit, ha ez lehetséges, mondta kérdésünkre Botka László szocialista polgármester. Jelenleg 14 milliárd forintot költenek itt az oktatásra, ebből a központi normatíva körülbelül a felét fedezi. – Egyelőre nem is tudjuk értelmezni a helyzetet – magyarázta Botka László –, mivel a kormány részéről olyan nyilatkozat hangzott el, hogy nem akarják elvonni a helyi iparűzési adót, amely Szegeden mintegy nyolcmilliárd forint. Ebből hétmilliár dot az oktatásra költünk, hogy kiegészítsük az állami normatívát.
– Ha ez a helyzet nem változik, akkor a jövőben is meglesz a pénzügyi fedezete a városi oktatási rendszer működtetésének – mondta a polgármester.
A megyei jogú városok fideszes polgármesterei hasonlóképpen gondolkodnak oktatási intézményeikről. Győrött a városnak ugyancsak mélyen a zsebébe kell nyúlnia ahhoz, hogy a mostani normatívát pótolja. Borkai Zsolt, a város első embere érdeklődésünkre úgy fogalmazott: megfelelő pénzügyi feltételek esetén azt javasolja a közgyűlésnek, hogy az önkormányzat működtesse továbbra is a győri általános és középiskolákat. A polgármester hozzátette: kissé sajnálja, hogy a szakképzés valamennyire mindenképpen kikerül a hatókörükből, hiszen a városban honosították meg azt a modellt, mely a szülők bevonásával, jelentős anyagi ösztönzéssel hatékonyan összehangolta a szakoktatás és a munkaerőpiac igényeit.
Kérdés persze az is, hogy a megyei jogú városok fideszes polgármesterei mennyire tudják befolyásolni a kormány államosítási szándékait. Kósa Lajos debreceni polgármester elmúlt napokban tett nyilatkozataiból kiderül, hogy ha a Fidesz ügyvezető alelnökén múlik, akkor nem minden iskola kerülhet állami fenntartás alá. Kósa a helyi médiában úgy fogalmazott: ha egy önkormányzat képes jól működtetni az intézményeket, akkor határozott idejű szerződéssel elláthatná iskolái fenntartását is. A politikus szerint ilyen esetekben az államnak szigorú feltételeket kellene szabnia az önkormányzatok számára a minőségi oktatás garantálására. Kósa Lajos véleménye szerint a készülő törvényben az önkormányzatoknak lehetőséget kell adni arra, hogy érdemben befolyást gyakorolhassanak a helyi oktatásra.
Szinte valamennyi megyei jogú város anyagilag is segíti az iskolák kötelező feladatain túli szakköreit, nyelvi, informatikai óráit. Az iskolák attól félnek, hogy leendő fenntartójuk, az állam ezeket az önként vállalt feladataikat már nem téríti meg nekik.
Veszprém azok közé a városok közé tartozik, melyek önkormányzata rengeteget áldoz az iskolák nem kötelező képzési kínálatának a finanszírozására. Porga Gyula polgármester egy sajtóbeszélgetésen szólt arról, hogy ezeket a képzéseket jobban össze kell hangolni, s a párhuzamosságokat a lehetőség szerint megszüntetik. Az általános és középiskolákat azonban Veszprém önkormányzata maga szeretné működtetni, ezt kérik tőlük az intézmények vezetői, pedagógusai is. Az egri önkormányzat a jelenlegi vagy attól nem sokkal rosszabb feltételek mellett szándéka szerint valamennyi oktatási intézményét tovább működtetné, beleértve az iskolákhoz kötődő logopé diai, nevelési tanácsadói és más szervezeteket – tudtuk meg Rázsi Botondtól, a város alpolgármesterétől.
Cseresnyés Péter, Nagykanizsa polgármestere érdeklődésünkre úgy fogalmazott: ők is azok sorába tartoznak, akik szeretnék megtartani iskoláikat, ha lesz rá lehetőség, akkor továbbra is önkormányzati fenntartásban tartanák oktatási intézményeiket. Mindez azonban egyelőre csupán szándék, hiszen a részletek ismerete nélkül nem hozhat döntést a közgyűlés – tette hozzá a megyei jogú város vezetője.
Néhány más város ugyanakkor – köztük Szolnok, Pécs vagy Szekszárd illetékesei – azt nyilatkozták lapunknak, hogy a kérdés szerintük még nem időszerű, mivel az iskolák államosításának és önkormányzati vissza szerzésének szabály- és feltételrendszere számukra ismeretlen.
A mondottakból egyébként elég egyértelműen következik az, hogy az államosítás alapvetően a kistelepülések kisiskoláit érintené – azokat, ahol egész egyszerűen nincs pénz a fenntartásukra. Nem egyedi ugyanis az, ami a Békésmegyei Pusztaföldváron történt: tavaly télen már kukoricával is fűteni kellett az iskola épületét. Az ilyen és ehhez hasonló intézményekre előbb-utóbb a megszüntetés várna, az államosítás azonban fenntarthatja őket.Más kérdés, hogy ez szakmailag helyes-e.
Átadnák az adósságot
A megyei jogú városok némelyikének rövidesen várhatóan újabb dilemmával kell szembenéznie. A megyerendszer átszervezésével ugyanis a megyei önkormányzatok által fenntartott kórházak a kormányhivatalokhoz kerülnek. A jelek szerint – bár döntés még nincs róla – lehetőség nyílhat arra, hogy ezeket az egészségügyi intézményeket idővel a székhelyváros átvegye. Ezt szívesen meg is teszik, ha a fölhalmozott adósságot a kormányhivatalokon keresztül átvállalja az állam. Igaz, ebben az esetben az átszervezések nyomán kiürített kórházi szárnyak, telephelyek épületegyütteseivel sem gazdálkodhat az adott város, az is az állami vagyon gyarapíthatja majd. (Munkatársunktól)
