– Derült égből villámcsapás – így értékelik a Magyar Szocialista Párt Hajdú-Bihar megyei szervezetében Zsiros Zsolt elnök és Kövér Mónika alelnök váratlan lemondását. A politikusok e héten hétfőn mondtak le tisztségükről, amelyről nem kívántak nyilatkozni, mondván, hogy az a párt belügye. Ám nyilvánosságra került Zsiros Zsoltnak a párttagokhoz írott belső levele, amelyből kiderül: azért távozott a megyei elnöki pozícióból, mert a továbbiakban morálisan fölvállalhatatlannak érezte, hogy egyes megyei szocialista polgármesterek – a polgári Tóth József, a hajdúdorogi Csige Tamás és a nyírmártonfalvai Kövér Mihály – nem tartják be a párt 2010-es megyei küldöttgyűlésének egyik fontos döntését. E határozat lényege az volt: ha az említett politikusok sikeresen szerepelnek a 2010-es polgármester-választáson, akkor idővel lemondanak megyei önkormányzati képviselői mandátumukról a pártlistán utánuk következők javára.

A küldöttgyűlés ezzel azt akarta elérni, hogy a 2010–2014-es ciklusban a pártból minél többen tehessenek szert politikai tapasztalatra. A három polgármester – legalábbis Zsiros Zsolt szerint – elfogadta a döntést, ám annak nem tett eleget. S mivel a megyei küldöttgyűlés döntésének nem tudott érvényt szerezni, Zsiros Zsolt tisztességesebbnek látta, ha lemond.

A történet röviden ennyi. Ám az MSZP Hajdú-Bihar megyei és debreceni válsága nem erről a történetről szól, hanem a pártszervezetet hosszú évek óta jellemző személyi ellentétekről, az MSZP-s politikusok számára csekély számban elérhető politikai pozíciókon való marakodásról, de legfőként a „szellemi hátország” kiüresedéséről és a „káderutánpótlás” hiányáról. Emiatt az MSZP-ről Debrecenben évek óta az a kép él a közvéleményben, hogy tehetetlen, sodródó szervezet, amely társadalmi kérdésekben képtelen hitelesen megnyilvánulni. A pártélet éveken át két belső szárny harcáról szólt: egyik oldalon Juhászné Lévai Katalin volt megyei közgyűlési elnök, egykori parlamenti képviselő hívei álltak szemben Oláh Lajos volt államtitkár, jelenlegi parlamenti képviselő „csapataival”.

Az elmérgesedett belső konfliktusokat jellemzi, hogy még a megfontoltságáról és higgadtságáról ismert Szathmári Károly debreceni elnök – az MSZP egyik legfontosabb helyi személyisége és szakpolitikusa – is képes volt rágalmazási perbe keveredni Juhászné Lévai Katalinnal. A most lemondott 39 éves Zsiros Zsolt – aki 2007-ben lett debreceni önkormányzati képviselő és városi elnök – Oláh Lajos „emberének” számított, így tavalyi megyei elnökké választásakor borítékolható volt, hogy sokak támogatására nem számíthat. Az egyik legfőbb támasza az említett Szathmári Károly volt, de úgy tűnik, kettejük összefogása sem volt elég az ellentétek föloldására.

A történtek ellenére akadnak még, akik optimistán látják a helyzetet. Az ügyről Szanyi Tibor, a párt országos elnökségének tagja lapunk kérdésére keddi debreceni sajtótájékoztatóján azt mondta: Zsiros lemondása méltányolandó, mert elképzelhető, hogy a megújulás felé vezető úton éppen e személyi változás volt az első lépés.

A párt 13 főből álló megyei elnöksége ma ül össze az ügy megvitatására, addig az érintettek – mint azt Csige Tamás megkeresésünkre elmondta – nem kívánnak nyilatkozni.

A történtekhez hozzátartozik, hogy Zsiros Zsoltnak nem áll szándékában távozni a politikai életből. A korábban ügyészként, jelenleg ügyvédként dolgozó politikus négy évvel ezelőtt szállt be a helyi politizálásba, 2007-ben már városi elnök lett, s úgy tűnt, hogy gyors politikai karrierje 2014-ben akár parlamenti képviselőséghez is juttatja. Jelenleg az MSZP debreceni önkormányzati képviselője és frakcióvezetője, ám a következő frakcióülésen fölajánlja a lemondását e posztról.

Az MSZP debreceni szervezetének legutóbbi demonstrációján nagyon kevesen vettek részt