2006-ban startolt, jelenleg 180 ezren használják rendszeresen, évente 9 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátástól és átlagosan 12 közlekedési eredetű elhalálozástól menti meg a várost – ez a Bicing nevű barcelonai bérbiciklirendszer első öt évének mérlege. Az egyik legkorábban elindított és legnépszerűbb európai „kerékpármegosztási” projekt hatását most tudományos alapossággal elemezték, a tanulságok azonban csak részben lehetnek érvényesek más világvárosokban.

Belharcok, személyi ellentétek, tehetetlenség jellemzi évek óta az MSZP debreceni szervezetét.

Kelendő volt, mint a nyerő lottószelvény. Régi, mint a Szabó család, és még ma is sokan szeretik. Ha talál egyet a nagymama fiókjában, el ne dobja, mert teljes névértékben beválthatja, sőt akár egy új autót is nyerhet vele! Ötven éves a gépkocsi-nyereménybetétköny.

Egyelőre nagy kérdés, indul-e bárki azért, hogy negyedikként léphessen be a magyar mobilpiacra. Ehhez ugyanis komoly összeget, mintegy tízmilliárd forintot – több, mint harmincmillió eurót – kellene fizetnie – csak a szolgáltatás elindításához szükséges frekvenciákért. A teljes beruházás 20-40 milliárd között lehet.

Már a svájciakat is aggasztja az erős frank: ami a fogyasztóknak, pláne a külföldre utazóknak előny, az exportvállalatoknak hátrány. A nyomás egyre nagyobb a kormányon és a Svájci Nemzeti Bankon, hogy „tegyenek végre valamit”, ám úgy tűnik: radikális módon nem avatkoznak be. A szakértők egy része szerint nem is lenne értelme, a valódi árfolyamot, a svájci frank értékét már rég nem Bern vagy Zürich, hanem a pénzpiacok alakítják.

Több forgalomtechnikai intézkedéssel már az idén biztonságosabbá tenné a halálútként elhíresült M70-es „félsztrádát” a Zala Megyei Kormányhivatal.

Palya Bea kötete, Vágó István könyve, és Julie Orringer „minden szempontból hatalmas regénye”; „A láthatatlan híd”, egy magyar vonatkozású, a XX. századi világégést feldolgozó, amerikai családregény - ezek lesznek az új Libri Könyvkiadó szeptemberben megjelenő első kiadványai.

Sohasem volt igazán egyenlőségre törekvő állam Izrael, de virágkorában mégis sokkal egalitáriánusabb volt, mint a legtöbb ország a világon. A szegénység nem volt annyira nyomorúságos és a gazdagság sem annyira hivalkodó. A szegények és a nélkülözők iránti társadalmi felelősséget nem csupán gazdasági, hanem érzelmi síkon is érzékelni lehetett.

A kormány csütörtökön a szakszervezetekkel, pénteken pedig a munkaadók képviselőivel egyeztet az új munka törvénykönyvének tervezetéről. A tárgyalás kimenetelét előre vetíti, hogy a kabinet a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárát delegálta a konzultációra. A hazai viszonyokat tükrözi ugyanakkor, hogy a hat szakszervezeti konföderáció nem tudott közös álláspontot és javaslatcsomagot letenni a kormány elé.

Kovács János, az Operaház frissen megbízott főigazgatója csak rövid időre, erősen korlátozott jogkörökkel vállalta a felkérést.

„Hol marad a magyar felirat? Mi is itt élünk! Törvény adta jogunk van az anyanyelvünkhöz!” Ilyen és ehhez hasonló szövegű matricák ezreit ragasztottak fel az elmúlt napokban – Párkánytól a csallóközi kisvárosokon át egészen a gömöri Tornaljáig – számos dél-szlovákiai településen olyan cég- és egyéb információs táblákra, amelyek csak szlovák szöveget tartalmaztak.

Az első hullámban ötszázhuszonöt dolgozótól válnak meg a közmédiában, őszre további négyszáz embertrúgnak ki.

Bármit vesz a kezébe, abból rögvest zenét fakaszt, a legellenállhatatlanabb mégis ezerfényű hangja, amellyel oly kreatívan, szabadon és meggyőzően bánik, mint – más műfajban – Björk vagy Meredith Monk. Zenéje öntörvényű és önazonos, máséhoz nehezen mérhető, máséval nehezen rokonítható, szinte kizárólag saját szerzeményeket játszik, melyek annyira hozzá kötődnek, annyira belőle fakadnak, hogy előadásukra mások kísérletet sem tesznek. Bátran bebarangolja a végleteket, egyszerre nyers és kifinomult, vérbő és intellektuális, szenvedélyes és decens. Persze, tudjuk, Iva Bittová múltjában, vérében erősen ott a színészet, előadásaiban mégsem idegen jelmezekbe bújik, végig önmagát mutatja, csak közben más és más oldalát villantja.

Bizonyos értelemben akkor kezdett változni a rendszer (vagy legalábbis akkor lehetett először megsejteni, hogy a régi már nem tarthat sokáig), amikor egy Lemmy Kilmister nevű fazon felállt a budapesti Volán-pálya színpadára, jó magasra felhúzta az állítható mikrofon állványt, lehajtotta a mikrofont (mindig felfelé énekel), kezébe vette a basszusgitárt, és 27 ezer ember előtt elkezdett énekelni.