Múlt csütörtökön megjelent a felhívás az árverésre, amelyen az állam értékesíteni kívánja az országos hálózat indításához szükséges kilencszáz megahertzes frekvenciablokkot, ennek kikiáltási ára négymilliárd forint.

Csakhogy, ez a sáv technikailag csak a lefedettség biztosítására alkalmas, ha a sűrűn lakott településeken kapacitást is kíván kiépíteni a pályázó cég, ahhoz 1800 és 2100 MHz-es frekvenciára is szüksége lesz. E tartományokra nem kell pályázni, azt automatikusan, de fix áron adják annak, aki viszi a kilencszázas blokkot. A fix ár nem kevés.

A nagyságrendileg a mai szolgáltatókéval egyenértékű extra blokkok ára ugyanis összesen hatmilliárdba kerül 15 évre, igaz, lehetőség van arra is, hogy a nyertes a harmadát, vagy a kétharmadát vegye meg. A harmadával semmire sem megy, a kétharmadával már kiépíthet egy működő hálózatot, de ha hosszú távon tervez, akkor inkább megveszi a teljes spektrumot. Így pedig a teljes frekvenciakészletért tízmilliárd forintot fizet.

A költségeknek ezzel még nincs vége: a nyertesnek egy éven belül kell szolgáltatást indítania, s három év alatt el kell érnie, hogy a jelentősebb utak mentén, és minden harmincezer főnél nagyobb települést lefed, a bázisállomások felét pedig saját beruházásban építi fel (azaz csak felerészben biztosíthatja a lefedettséget országon belüli roaminggal) ami mai áron 50–150 millió eurós beruházás, azaz a legoptimistább becslés szerint is 13,5 milliárd forint. Szakértők ugyanakkor 20–40 milliárd forintra becsülték az új szolgáltató indulásának lehetséges költségét. Kérdés, ki fektet be ennyit a telített és csökkenő magyar piacon?

Az NMHH lehetőség szerint olyan nemzetközi, szakmai befektetőt látna szívesen, amelynek megfelelő hírközlési tapasztalata van, képes hálózatépítésre és szándékozik is efféle beruházásokba belevágni, valamint tőkeerős és átlátható a tulajdonosi szerkezete. E követelményeket a dokumentáció is tartalmazza, így a piacra belépni szándékozónak legalább öt év hírközlési szolgáltatói tapasztalatot és kétmilliós előfizetői tábort kell igazolni. Aligha biztos azonban, hogy lesz ilyen szereplő.

A magyar piacon jelenleg egyedül a mobilinternetben tapasztalható növekedés, az árbevétel és az ügyfélszám azonban csökken, és egyelőre nem is várható a folyamatok megfordulása, ráadásul a mobilellátottság már ma is 118 százalékos, azaz minden lakosra 1,18 előfizetés jut.

Illyés Márton, az NMHH piac elemzési osztályának vezetője ugyanakkor elmondta: a céljuk a frekvencia hasznosulása, ami álláspontjuk szerint akkor valósul meg, ha a jelenleginél több ügyfélhez, jobb minőségű szolgáltatás jut el ezeken a sávokon. Tehát nem céljuk a bevételek maximalizálása, noha az igaz, hogy a minimumkritériumok teljesítése után már csak az árajánlatok döntenek az eljárásban, melynek várható vége december 12.

Miről szól a tender?

Mely frekvenciákról szól a mobiltender és miért lesz jobb a felhasználóknak?

900 MHZ: E sávban indultak a jelenlegi mobilszolgáltatók. Ma már hang- vagy mobilinternetszolgáltatásra is használható. Ez lehet GSM (2G), UMTS (3G) vagy LTE (4G). Ezen a frekvencián a gyors mobilinternet olyan területekre is eljuttatható, ahová eddig nem.

A BLOKKOK: Az országos lefedettséghez az új szereplőnek minimum egy 5 megahertz sávszélességű egybefüggő blokkot kell birtokolni, ez az „A” blokk. A továbbiakat a jelenlegi szolgáltatók szerezhetik meg, a lefedettség bővítéséhez.

1800 ÉS 2100 MHZ: Ha már kiépült a lefedettség, e sávokat használják, hogy akkor is jól működjön a hálózat, ha egyszerre sok előfizető veszi igénybe.

BELSŐ ROAMING: Hogy az induló szolgáltató a hálózatépítés közben is versenyképes legyen, a régebben működő szolgáltatóknak előírják a hálózatuk bérbeadását az új szereplőnek, amíg az be nem fejezi a hálózatfejlesztését.