Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke lapunknak ezt azzal indokolta, hogy rövid volt az az öt nap, ami rendelkezésükre állt a reagálásra. Végül a Munkástanácsok a Ligával dolgozott ki közös álláspontot, az Autonómok, a SZEF és az ÉSZT pedig csatlakozott az MSZOSZ álláspontjához. A szakszervezetek között végeredményben nincs vita a kormánytervezet tartalmi megítélésében, azt egyaránt elfogadhatatlannak tartják. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke is azt hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti álláspontok egyetlen lényeges elemében sem mondanak ellent egymásnak, szerinte a holnapi tárgyalás az első munkajogi szakbizottsági ülésnek tekinthető, amely után kezdődnek majd az érdemi háromoldalú tárgyalások a munkaadókkal és a kormánnyal. Ez egyébként, információk szerint, a munkáltatóknak sincs ellenükre.

A Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő által „konzultációs munkaanyagként” emlegetett minisztériumi javaslat szinte valamennyi pontja hátrányosan érinti a munkavállalókat, a szakszervezetek ezért utasítják el kategorikusan a tervezetet. Igaz, megfogalmazott célja a foglalkoztatás rugalmasabbá tétele, a versenyképesség javítása, de nyilvánvalóan a munkaadóknak kedvező pozíciót teremtve. Felmondási tilalmak szűnnek meg, így felmondhatnak a betegállományban lévőknek. A munkáltató végkielégítést nem az átlagfizetés, hanem a távolléti díj alapján köteles fizetni. A tervezet nem egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, hogy a rendes felmondást a munkáltató indokolni köteles, az indoklásnak világosnak kell lennie. Ha az elbocsátott dolgozó bíróságon keresi igazát, és a munkaviszonya megszüntetésének jogellenességét a bíróság megállapítja, a munkáltató csak legfeljebb 18 havi távolléti díjnak megfelelő kártérítést köteles fizetni.

A felmondás miatt indított munkaügyi perben egyébként – már amennyiben a parlament megszavazza a jelenlegi formájában az új munkatörvényt – nem lesz lehetőség arra, hogy a jogi képviseletet a szakszervezet lássa el. A kirúgásra vonatkozó szabálytervezet egyik paragrafusa a dolgozók magánéletére is kiterjed, amikor úgy fogalmaz: „A munkavállaló a munkaviszonyon kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, jogos gazdasági érdekének, illetve a munkaviszony céljának veszélyeztetésére”. Több százezer munkavállalót érint hátrányosan, hogy megszűnik a műszakpótlék. A jövőben a rendkívüli munkavégzést a munkáltató pótlékfizetés helyett szabadidővel kompenzálhatja.

(A javaslat már jelentős korrekción esett át, a Fidesz, KDNP tiltakozására kivették belőle a kisgyermekes anyák és a nyugdíjhoz közel álló, úgynevezett védett korban lévő munkavállalók számára hátrányos részeket.)

A „négyek” – MSZOSZ, az Autonómok, SZEF és ÉSZT – azt emelték ki álláspontjukban, hogy a törvénytervezet egyoldalú, kizárólag a munkáltatók nagyobb előnyhöz juttatását szolgálja. Figyelmen kívül hagyja ugyanakkor a munkajogi szabályozás általános célját, a munkavállalók védelmét, a munkaviszonyban egyértelműen fennálló hátrányos helyzetük enyhítését. Kifogásolják, hogy a törvénytervezet nem szabályozza a sztrájkjogot, a munkavállalók kötelezettsége egyértelmű, a munkáltatóké szubjektív és általános. Miközben csökken a szabadságnapok száma, a gyermeke születésekor az eddigi munkaidő-kedvezmény helyett fizetés nélküli szabadság illeti meg az apát. Több munkát kevesebb dolgozóval lehet végeztetni, így nem nő, sokkal inkább csökken a munkahelyek száma. Csökken a dolgozók jövedelme is azzal, hogy megszűnnek a bérpótlékok. Szóvá teszik, hogy a szöveg sok helyen pontatlan, hiányos, sőt esetenként a nemzetközi szabályozással is ütközik.

Hasonló kifogásokat fogalmaz meg a Munkástanácsok és a Liga közös, 73 oldalas szakértői véleménye is, megállapítva, hogy a kormány javaslata a termelés és a piac igényeinek érdekében növeli a munkáltató mozgásterét, a jelenleginél is alárendeltebb és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozva a munkavállalókat. A kormány javaslatában koncepcionálisan megváltoztatja a szabályozási szemléletet. Számos esetben például a kollektív szerződésben vagy a felek megállapodásában el lehet majd térni a törvényben foglaltaktól a munkavállalók hátrányára is – míg a hatályos szabályok ezt csak a dolgozók javára engedik meg. A Munkástanácsok azt hangsúlyozza, hogy az emberi méltóság minden körülmények között megőrzendő, így a munkavégzés közepette is, bármilyen pozícióban lévő is az ember, annak méltóságát semmilyen körülmények között nem lehet elvenni. Ez a munkatörvény-tervezet az önrendelkezésről, a családi életről meglévő jogot kérdőjelezi meg akkor, amikor teljes mértékben kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat a munkavégzés, a járandóságok megrövidítése tekintetében – mondta lapunknak Palkovics Imre, hangsúlyozva, hogy elfogadhatatlannak tartják a szakszervezeti jogok megnyirbálását egy magát kereszténynek és polgárinak valló politikai erőtől.

Tiltakoznak az új munka törvénykönyve ellen a szakszervezetek nőszervezetei és a nagycsaládosok egyesülete is, és azt állapították meg, hogy a tervezet nem felel meg a mai kor követelményének. A Liga kivételével valamennyi konföderáció női tagozata közös nyilatkozatban követeli, hogy a kormány és a parlamenti képviselők tanúsítsanak több felelősséget a családi kötelezettségeket a férfiakéval azonos mértékben teljesítő nők iránt. Szerintük a munkavállaló nőket a legsúlyosabban a felmondási tilalom megszüntetése és a szabadság csökkentése, kiadásának módja érintheti. Felhívják a figyelmet arra, hogy több ágazatban, különösen a szolgáltatásban, a könnyűiparban, az egészségügyben az állandóan változó munkaidő-beosztás mellett naponta megküzdenek a munkahely és a család összeegyeztetésének gondjaival, erejük kopik, egészségük romlik, ezért éveik számával emelkedő pihenőidőre, szabadságra van szükségük akkor is, amikor gyermekgondozás miatt vannak távol munkahelyüktől. A gyengébbik nem kiszolgáltatottságát jelzik a statisztikai adatok is: a foglalkoztatásban lévő nők többsége egyedülálló, a tervezett változtatások őket különösen hátrányosan érinti, munkavégzésüket szinte ellehetetleníti.

Egyeztetés az ellenzékkel

Az ellenzéki pártok is tiltakoznak az új munka törvénykönyve tervezete számos pontja ellen. Az MSZP és az LMP vezető politikusai is megkeresték a szakszervezeti konföderációkat, hogy egyeztessenek a munka világát szabályozó törvény változtatásáról. Ígéretük szerint az előterjesztésről a parlamentben várhatóan októberben kezdődő vitában képviselik a szakszervezetek álláspontját is.

Rossz kilátások – a kormányjavaslat szinte valamennyi pontja hátrányosan érinti a munkavállalókat