Kevéssé vannak politikai alternatívák, sokak számára nincsenek is – így kommentálta Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatási igazgatója a közvélemény-kutatási adatokat nemrég az ATV Start című műsorában. A kutatások alapján a biztos pártválasztók között elsősorban a Jobbik erősödése érezhető, míg a Fidesztől eltávolodók többsége a bizonytalanok táborát gyarapítja. Závecz szerint ennek az oka az, hogy míg korábban mindig volt egy párt, amelyik alternatívája volt az aktuális kormánypártnak, most ilyen nincs.

– A kormányzó pártok demokratikus ellenzéke, azaz az MSZP és az LMP szemlátomást nem tud haszonra szert tenni a Fidesz támogatottságának tavaly novembere óta tartó lassú, de folyamatos erodálódásából, amelynek során a legnagyobb kormányzó párt mára közel egymillió szavazót veszített. Nem megalapozott érv e jelenség kapcsán a választások óta eltelt idő rövidségére hivatkozni, hiszen csak a Harmadik Köztársaság fennállásának idejéből is több példa van arra, amely azt igazolja, hogy hatékonyan meg lehet szólítani a frissen megválasztott kormányzó pártból kiábrándult választókat: így volt ez például az 1998-as Fidesz-győzelem után is – nyilatkozta Magyar Kornélia a Népszabadságnak. A Magyar Progresszív Intézet vezetője szerint a két demokratikus ellenzéki párt tevékenységét külön-külön érdemes vizsgálni, hiszen egy általános diagnózis nem venné figyelembe a különböző „életutat”, eltérő sajátosságokat, ami téves következtetésekre vezethet bennünket.

– A szocialisták problémája több forrásból fakad: olyan mértékű hitelvesztést szenvedett el a párt, hogy azt még az olykor a jogállamiságra és a demokratikus politikai kultúrára is fittyet hányó kormányzó erők mai teljesítménye sem tudja feledtetni. Ez az állapot idővel oldódhat. Az idő múlásában rejlő lehetőségeket azonban további tényezők is korlátozzák: a hitelességi deficitet a szociáldemokrácia európai méretű válsága is kiegészíti. A német SPD, a brit Labour, a spanyol PSOE is arra próbálnak választ találni, hogy melyik út vezet felfelé, hogy vajon a Blair–Schröder-féle harmadikutasság filozófiai zsákutca volt-e, vagy a baloldali pártok jelentős térvesztése „csak” a politika ciklikusságának szükségszerű jelensége – vélekedik Magyar Kornélia.

A politikai szakértő szerint ez a nemzetközi színtéren megnyilvánuló filozófiai útkeresés alig-alig jelenik meg az MSZP-ben. A személyek közötti feszültség ráadásul nyilvánvalóan hátráltatja, sőt akadályozza a Fideszben csalódottak és az MSZP-hez közeledni akarók aktivitását. – Az ellentét feloldása elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a bizonytalanokat érdemben fel tudja szívni a párt, de ennek közeli bekövetkeztére kevés jel utal. Ahhoz, hogy az ellenzéki hangot a Fideszből kiábrándultak meghallják, szükséges, hogy az MSZP felelni tudjon arra a kérdésre, hogy mi tartja össze a magyar baloldali közösséget. Mi az a kötőanyag, ami a vezetőket, a tagokat és a szimpatizánsokat egy táborba tereli. Amíg e téren nem tudnak valami újat, meggyőzőt mondani a szocialisták, addig az egyébként tartalmilag konzisztens és jól felépített pártos megszólalások és sajtótájékoztatók süket fülekre találnak – mondta az elemző.

Magyar Kornélia hangsúlyozta: a Lehet Más a Politika az MSZP-vel szemben nem filozófiai vagy hitelességi válsággal küzd, hiszen „antiestablishment”, zöld, antikorrupciós és erősen balos jellege mostanra kijegecesedett. Az LMP problémája sokkal inkább szervezeti és hatalompolitikai: kezdő, új pártként nincs még meg az a rutinja és beágyazottsága, amellyel stabilan tudna építkezni. „A bázisdemokrata működés, úgy tűnik, inkább akadálya a növekedésnek, hiszen lassabb döntéshozatalt és lassabb reakcióképességet is jelent. Növekedésről abban az esetben beszélhetünk, ha az LMP-nek egyáltalán van a rétegpártiságon túlmutató ambíciója, illetve potenciálja: ehhez el kell fogadnia, hogy a választók magatartását értékvállalásuk helyett inkább a magyar politikai törésvonalak befolyásolják, azaz például a kádári világgal szimpatizálók számára is tudni kell olyat mondani, amellyel érzelmileg azonosulni tudnak. A lehetőség azonban benne van az LMP-ben, még ha ehhez saját magukat kell is legyőzniük”, tette hozzá Magyar Kornélia.

– Az LMP támogatottsága a tavaly tavaszihoz képest jelentősen növekedett. Annak, hogy ezt miért nem sikerül a kutatóknak kimutatni, több magyarázata is lehet – fogalmazott lapunknak Szél Bernadett, az LMP szóvivője, hozzátéve: ennek egyfelől módszertani okai vannak, másfelől az LMP szavazótáborában sok fia tal van, s ők rendszeresen alulreprezentáltak ezekben a kutatásokban. Ugyanakkor számos olyan szavazója is van, aki tavaly az utolsó pillanatban döntötte el, hogy rájuk teszi az ikszet. Szél Bernadett szerint törvényszerű volt a lemorzsolódás, hogy a frakció megkezdte a munkáját, és ezzel sokak számára „világossá vált, hogy milyen pártra is szavaztak”. A szóvivő hozzátette: a párt stabilizációs célja sikerült, az év végéig pedig szeretnének tízszázalékos támogatottságot elérni, majd a ciklus közepére egy „tizenöt százalékos középpárti státuszt” elérni. Úgy látják, a Fideszből való kiábrándulás folyamatos.

– De ezek a szavazók még nem állnak készen arra, hogy új pártot, új irányt válasszanak. Ehhez idő kell – mondta az ökopárti politikus. Szél Bernadett emlékeztetett: a 2011-es évet az LMP-nél az építkezés esztendejének nevezték ki. Ennek értelmében megújították a választmány formáját és összetételét, zajlik a hálózatszervezés és a stratégiaépítés. – Mi nem rést keresünk a piacon, pozíciónkat is a pártpolitikai programunkból vezetjük le – mondta Szél Bernadett.

– Mi vagyunk az egyetlen fejlődőképes párt, a többi ellenzéki erő növekedését saját megosztottságuk gátolja – fogalmazott Novák Előd. A jobbikos politikus a Népszabadságnak azt mondta: a bizonytalanok azért nem találtak egyből utat a radikális párthoz, mert „lejárató kampányt folytattak ellenünk”, pedig a parlamentbe kerülés után kiderült, hogy „mégsem eszünk cigány gyerekeket reggelire”. Novák Előd szerint a Jobbik kész nyitni a szélesebb rétegek felé, ezért akár a Fidesz által vázolt egyfordulós választási rendszer is kedvezhet a számukra. „Vona Gábor pártelnök szokta mondani, hogy az ország kétharmada jobbikos, csak még nem tud róla. Tényleg erre haladunk, rá fogjuk őket ébreszteni.”