Setényi János oktatáskutató, az Expanzió Humán Tanácsadó Kft. vezetője szerint lehet a hallgatói létszámcsökkentésnek „elvileg” pozitív hozadéka is. Vannak intézmények, amelyek annyira eladósodtak, hogy az állami férőhelyek csökkentése nélkül is rövid időn belül csődöt fognak jelenteni.

Árulkodó az az információ, ami a Magyar Közlönyben jelent meg a múlt héten: több egyetemhez költségvetési felügyelőket rendelt a kormány. „A demográfi ai apály előbbutóbb átrendezné az egész felsőoktatást, a kormány most csak felgyorsítja ezt a folyamatot, amelyben rengeteg pozitív lehetőség is rejlik. Egy intelligens minisztérium ezekkel a lehetőségekkel élni tudna”, mondja Setényi, akit arról is megkérdeztünk, miért adósodtak el ennyire az intézmények. Válasza: az elmúlt tíz évben példa nélküli fejlesztés történt a felsőoktatásban, az egyetemek és főiskolák gyönyörűek, modernek lettek. „Téglába, kábelbe, gépbe fektettük az uniós pénzeket. Párthovatartozástól függetlenül hordták szét a milliókat infrastrukturális fejlesztésekre. A mostanra kialakult helyzet hasonlít az ingatlanpiaci boom utáni bedőlésre: a kereslet csökkenésével kiürülnek a gyönyörű épületek.”

Setényi János rámutat, hogy Magyarország a közepes jövedelmi szintű országok csapdájában vergődik, miközben az EU a tudásalapú gazdaság, a nagy hozzáadott értékű termékek előállítása felé mozdul el.

– De van másik út is – mondja –, méghozzá a betanított munkára épülő gazdaság. Olcsóbbá kell válni, mint Ázsia. Ez áll a magyar nemzeti tőkecsoportok érdekében, amelyeket a Parragh László-féle iparkamara képvisel – fogalmaz. Hozzáteszi, hogy ez az érdekcsoport, amelynek egyik vezetője a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke, Demján Sándor az olcsó munkaerőt tartja versenyképesnek. Setényi így fogalmaz: „Úgy látom, ezek a nemzeti tőkecsoportok nagy befolyással vannak a miniszterelnökre, ez tükröződik azokban a mondatokban, amikor politikusok arról beszélnek, hogy nem ördögtől való 15 évesen munkába állni – magyarázza Setényi János, hozzátéve, szerinte totális tévedés arra építeni, hogy a munkaerő költségében versenyezni tudnánk Ázsiával.

Kulcskérdés, hogy a hallgatói létszám csökkentésével, az intézmények megszűnésével felszabaduló milliárdokat visszaforgatja-e a kormány a felsőoktatásba. Magyarország az EU 2020 stratégia aláírásával azt is vállalta, hogy erőfeszítéseket tesz a felsőoktatásban tapasztalható nagyfokú lemorzsolódás megfékezésére. – Tízezrek nem diplomáznak le, mert nem tudnak nyelvvizsgázni. Ez a hallgatói tömeg tragikus visszajelzés a rendszerváltás utáni Magyarországról, a nyelvtudás hiánya része a kulturális-mentális szerkezetünknek. Vajon mit tanulhatnak eredményesen a hallgatók a szakjaikon, ha az angol középfokú nem megy nekik? – érvel Setényi János, aki szerint a humán szakok iránti idegenkedés is része ennek a folyamatnak.

A Nemzetgazdasági Minisztériumból ugyanis olyan hírek is felröppentek az utóbbi hetekben, hogy a bölcsészdiploma értéktelen, ezért nem kizárt, hogy a bölcsész szakokat fizetőssé teszik. E mögött a reálszakok iránti érdeklődés növelésének szándéka áll, mert – így Matolcsy György miniszter – „nincs elég mérnök az országban”. Setényi azt mondja, a mérnökök az árutermelő országokból érkeznek a fejlett gazdasággal rendelkező országokba is. Így az Egyesült Államokba és az unió húzó gazdaságaiba is Indiából, Kínából, Romániából mennek a mérnökök. – Ha ennyire mérnökhiány van, ahogy azt a kormány állítja, akkor hol vannak azok a munkahelyek, amelyek igénylik ezt a munkát – kérdi.

Az oktatáskutató szerint a hallgatói létszámcsökkentés földrengést indít majd el, valószínűsíthető, hogy a felsőoktatási intézmények kényszerintegrációra szorulnak. Így nagy egyetemi központok jöhetnek létre, amelyek amesteri és doktori képzéseket szervezik majd, a volt vidéki főiskolák pedig a nagy egyetemek kihelyezett telephelyeivé válnak, ahol alapképzés, illetve felnőttképzés zajlik majd.