A biztosítóknak – köztük az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) is – egyre inkább csak azon készítmények árát érdemes támogatniuk, amelyek hatása bizonyított. A gyógyszerek hatásossága azonban csak akkor mérhető, ha a beteg betartja a gyógyszerszedéssel kapcsolatos ajánlásokat. Így nincs messze az idő, amikor a gyártóknak már nem az orvosokat, hanem a betegeket kell megkörnyékezniük, hogy jól fogyjanak a közpénzből támogatott gyógyszerek.

Jelenleg csupán a krónikus betegek 40 százaléka szedi megfelelően a gyógyszereit. Többségük abbahagyja idő előtt, vagy egyszerűen nem jut hozzá az előírt orvossághoz, mert most se az orvosuk, sem a termék gyártója nem érdekelt abban, hogy kövesse a terápiát. A vérzsírszintcsökkentőkre tavaly elköltött 26,1 milliárd forintról már biztosan tudható, hogy kidobott közpénz. Ezt a készítményt gyakorlatilag rendszeresen és élethosszig kell szedniük a szív- és érrendszeri problémákkal küszködőknek ahhoz, hogy megközelítőleg annyi ideig és olyan jó életminőséggel élhessenek, mint hasonló korú, de egészséges társaik. Molnár Márk Péter, a Buda pesti Corvinus Egyetem munkatársa kutatásából kiderül, hogy tíz betegből csupán kettő váltja ki egy év elteltével is a gyógyszerét. Pedig ha valaki egy éven belül abbahagyja a terápiát, az olyan, mintha soha el sem kezdte volna, ami azt jelenti, hogy kárba veszett a megszakított terápiára fordított támogatás.

A leginkább az úgynevezett életmódgyógyszereket hamisítják (képünk illusztráció)

Leggyakrabban a krónikus betegek azok, akik idő előtt abbahagyják orvosságaik szedését, nem váltják ki, vagy ha mégis, akkor nem megfelelő időben, és csak kisebb adagot vesznek be, mint amennyit az orvos előírt. Közülük szinte állandó életveszélyben vannak azok az emberek, akiket például magas vérnyomással és magas vérzsírral gondoznak az orvosaik. Ezek a betegségek nem okoznak tüneteket, viszont a terápia hiánya növeli az agyérkatasztrófa, valamint az infarktus kockázatát.

A közelmúltban – a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem – közösen vizsgálta: egyebek mellett a vérzsírbetegség, a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás, a magas vérnyomás és néhány pszichiátriai kórképpel kezelt betegek vajon miért nem szedik rendszeresen tablettáikat.

A Medical Tribune című szaklapban részletesen ismertetett kutatásból kiderül, hogy a betegek leggyakrabban a mellékhatásoktól való félelem miatt hagyják félbe a terápiát, a másik gyakori magyarázat, hogy a gyógyszer szedése nem befolyásolja a beteg közérzetét, így – tévesen – nem is tartja fontosnak a szedését. A kutatást publikáló Dankó Dávid szerint a terápia betartása szempontjából az sem lényegtelen, hogy a beteg milyen benyomást szerez az ellátórendszerről.

Ha a beteg azzal az érzéssel távozik az orvostól, hogy érdemben meghallgatták, választ kapott a kérdésire, akkor betartja az utasításokat. Aláásta a beteg bizalmát, és inkább az alternatív terápia felé fordultak azok a betegek, akiknek a háziorvosa és a szakorvosa egymásnak ellentmondó üzeneteket fogalmazott meg.