Petrétei elzárkózott. Nem vállalta, hogy összevesse a „saját” tervezetét, az Orbán-kormány alkotmánykoncepciójával. Elővett egy tanulmánykötetet, amelyben az egyik írás a Petrétei-féle alkotmánytervezetet mutatja be. A kötet bevezetőjéből kiderül: Petrétei nem azért vágott bele a munkába, hogy a parlament még abban a ciklusban elfogadja alkotmánytervezetét, célja az volt, hogy álljon készen egy tudományos szempontból megalapozott tervezet, ami kiindulópontja lehet a további munkának. A miniszter úgy ítélte meg, nincs alkotmányozási szükséghelyzet, az 1989-ben megfogalmazott alaptörvény – a későbbi módosításokkal – betölti rendeltetését.

A Petrétei-tervezet deklarálja: az állam legfontosabb célja a gazdasági és szellemi jólét elősegítése, s a hatalom gyakorlása a hatalommegosztás elvén alapul. Az állam felelősséget visel a határainkon kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fejlődését, ugyanakkor nem szól a határon kívüli magyarok állampolgárságáról. A hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségeket államalkotó tényezőként definiálja a tervezet, s egyértelművé teszi, hogy a kisebbségeknek joguk van települési, területi és országos önkormányzatok létrehozására, de nem illeti meg őket a parlamenti képviselet joga, mert az nem megvalósítható az egykamarás Országgyűlés esetén.

A tervezet kimondta: ha egy törvény vagy rendelet az Európai Unió jogával ellentétes, akkor az unió jogát kell alkalmazni. A tervezet újraszabályozza a népszavazásra vonatkozó jogszabályokat. Az állampolgárok kezdeményezésére kiírandó és az Ország gyűlésre kötelező érvényű népszavazás nem bármilyen kérdésben, hanem csak egy törvény vagy rendelet hatályon kívül helyezése céljából tartható.

A Petrétei-tervezet szerint a köztársasági elnök önálló hatalmi ágként, válságáthidaló funkciót lát el, egyfajta neutrális, alkotmányőrző pozícióban. Átalakították a miniszterelnök meg választásának szabályait: az első jelölés joga továbbra is az államfőé, de ha jelöltjét nem választják meg, akkor a jelölés joga átszáll az Országgyűlésre. Amennyiben ez a választás is eredménytelen, fel kell oszlatni az Országgyűlést.

A 2006-os tervezet – akárcsak a hatályos alkotmány – a katonai védelmet, az államhatár őrizetét, a bűncselekmények megakadályozását, illetve felderítését, és a belső rend védelmét magába foglaló állami feladatokat a honvédség, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a törvénnyel létrehozott egyéb rendvédelmi szervek tevékenységi körébe utalta: ezzel az alkotmány útját állja annak, hogy a fenti célra hivatkozva más fegyveres szervezetek is megalakuljanak.

A Petrétei-tervezet kiemelkedően fontosnak tartotta az alkotmány stabilitását. Az alaptörvény kellőképp át nem gondolt, aktuálpolitikai módosításait „jogi akadálypályával” igyekezett meggátolni. A tervezet kimondta, hogy az országgyűlési képviselők ötöde vagy a kormány indítványozhatja az alkotmány megváltoztatását, a javaslat vitáját csak az előterjesztést követő egy hónapon túli időpontban lehet megkezdeni, elfogadásához pedig az szükséges, hogy a képviselők négyötöde két alkalommal támogassa a javaslatot.

Petrétei József azt mondta, a Gyurcsány-kormány azért nem vitte parlamenti vitára a tervezetet, mert az SZDSZ nem támogatta azt. Hogy miért nem, arra Petrétei nem felelt. Az exminiszter hozzátette: egy új alkotmányhoz az kell, hogy elfogadására „megérjen a politikai helyzet”, erre a „kegyelmi állapot”-ra azonban az őszödi beszéd utáni közhangulatban nem volt esély, ezért 2006 őszétől már szóba se jött a tervezet vitára bocsátása.