Az alkotmányozás nem hagyja érintetlenül a gazdaság területét. Az új alaptörvényhez számos módosító indítvány érkezett, ezek részben az alkotmány gazdasági vetületét érintik. A módosítókat a Fidesz, illetve a KDNP frakcióvezetői, Lázár János és Harrach Péter jegyzik. Indítványaik közül kiemelésre érdemes, hogy az alaptörvényben rögzítenék: Magyarország hivatalos pénzneme a forint. Arról, hogy ennek szerepelnie kell az alaptörvényben, még múlt héten beszélt Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára. Szerinte ez elkerülhetetlen, és ha majd eljön az ideje az euró bevezetésének, akkor kétharmaddal meg lehet változtatni a törvényt. Ez nem fog egyhamar bekövetkezni – a kormány mostanában azt jelezte, hogy legkorábban 2020 környékén tartja reálisnak az uniós közös pénz bevezetését. Azonban az eurót most is elfogadják a magyarországi boltokban. A forintot nem is említi meg a hatályos alkotmány; egy 2001-es törvény rögzíti, hogy a forint a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze. E meghatározásnak úgy van értelme, hogy a forintban történő fizetést nem lehet visszautasítani, az államháztartás felé pedig e pénznemben kell teljesíteni az államháztartás, illetve a bíróságok, szakhatóságok felé a kötelezettségeket, ha törvény másként nem rendelkezik. Hogy miért nem ezt a formulát – törvényes fizetőeszköz – emelnék be a kormánypárti frakcióvezetők az alkotmányba, arra nincs válasz az előterjesztés indoklásában.

Az önkormányzatokat keményen érinti az a javaslat, amely a kormány hozzájárulásához kötné a kölcsönfelvételt vagy kötelezettségvállalást, s ilyen törvény megalkotására ad felhatalmazást. Az eredeti javaslat a fővárosi vagy megyei kormányhivatal hozzájárulását várta volna el. Az új elemként megjelenő feltételhez kötés tartalmi részét nem bontja ki a javaslat, de nyilván arról van szó, hogy a költségvetési gazdálkodás egyensúlyának megőrzését kell garantálnia a kölcsönfelvételre készülő önkormányzatnak. Az ok érthető: a települések tavalyi hiánya kellemetlen meglepetést okozott a kormánynak. Szó esik egyébként az ország költségvetéséről is a módosítókban. A látszólag egyszerű pontosítást szolgáló indítvány szerint nem „egy naptári évre”, hanem „minden évre” vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről az Országgyűlés. Ám ezzel valójában alkotmányba foglalt lehetőséggé válik, hogy a kormány több évet átfogó költségvetést terjesszen a parlament elé. Ezeken kívül még két fontos intézmény életét változtatnák meg a frakcióvezetők. Az MNB-ről szóló törvény változtatását kétharmados parlamenti támogatáshoz kötnék. Ha ez bekerül az alkotmányba, akkor bebetonozottnak lesz majd tekinthető a monetáris tanács kiválasztásának új, a Fidesz-kormány alatt elfogadott rendje.

Idetartozik, hogy az Alkotmánybíróság visszakapja a „központi költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,
a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények" felülvizsgálatának jogát - már ha a GDP-arányos államadósság 50 százalék alá csökken. Nos, a tervek szerint 2014-re még csak 65-70 százalékosra mérséklődik az államadósság.