Elismert tudás – nem iskolapadból

Egyetemi tanulmányok nélkül továbbra sem szerezhető diploma, de a korábban, nem feltétlenül iskolában szerzett tudás beszámíthatóvá válik.

Két év múlva az is kiolvasható lesz a magyar bizonyítványból, hogy a nemzeti képesítési rendszerben elért szint hogyan feleltethető meg a többi európai ország képesítéseinek. A magyar diplomákat és okleveleket így könnyebben számíttathatják be a tanulást külföldön folytatók, míg a munkaadók számára érthetőbbé válik a képzettség tartalma. Az Euró pai Parlament 2008-ban tette közzé ajánlását az egységes európai képesítési rendszer megalkotásáról. A képesítések egymáshoz való viszonyának tisztázására nyolcszintes keretrendszert alkottak az oktatási rendszer legalsó kimeneti szintjétől a doktori fokozatig. Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) valójában olyan „fordító eszköz”, amely összehasonlíthatóvá teszi az unió egyes tagállamaiban megszerezhető képesítéseket. Az ehhez illeszkedő nemzeti képesítési rendszereket 2013-ig kell kidolgozni és bevezetni – magyarázza Derényi András, a projekt egyik szakmai vezetője, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) munkatársa.

A 2009-ben indult TÁMOP-program keretében kidolgozott keretrendszerbe 2013-ig kell besorolni a meglévő hazai képesítéseket. Az erre vonatkozó kormányhatározat hamarosan megszületik.

A felsőoktatási szolgáltatások központi fejlesztését célzó kiemelt projekt másik pillére a korábban megszerzett tudás elismertetése, a validáció kereteinek kidolgozása volt. Az eljárás célja a meglévő tudás láthatóvá tétele. A korábban – nem feltétlenül iskolapadban, hanem civil szervezeteknél, munkahelyen, önkéntesként, művészeti csoportokban – megszerzett ismeretek igazolása elkerülhetővé teszi a felesleges ismétléseket a képzésben. Diploma tehát nem szerezhető egyetem látogatása nélkül – tisztázza a félreértéseket Tót Éva, a projekt másik szakmai vezetője. – Mindez nem csupán az egyén, de a társadalom számára is előnyös idő- és energiamegtakarítást eredményez. A módszer nem új, hiszen Franciaországban már a harmincas évektől alkalmazzák. Az eljárás hazánkban sem teljesen ismeretlen, hiszen számos felsőoktatási intézményben kapható felmentés vizsga, illetve kurzus alól előzetesen szerzett tudás alapján. Ám ez egyelőre inkább a tanár szubjektív ítéletétől függ. A validáció hazai bevezetésével ez a jelenleg búvópatakszerűen zajló folyamat nyílt, átlátható és szabályozott eljárássá válna. A tudáselismertetés felsőoktatási elfogadtatása a nálunk előrébb tartó államokban is évtizedes folyamat. A hazai egyetemek, főiskolák még nem ismerték fel az ebben rejlő lehetőségeket. A középiskolákból kikerülő diákok számának csökkenése azonban hamarosan őket is ráébreszti a felnőttképzés felé való nyitás szükségszerűségére. Mindez várhatóan felerősíti a munkaadók azon elvárása, hogy a friss diplomások az elméleti tudás mellett munkatapasztalattal is rendelkezzenek. A bachelor szint után jelenleg is sok diák vállal munkát, az ott szerzett tapasztalatok birtokában bizonyára többen visszatérnek a master képzésbe, ami felveti a validáció szükségességét.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.