A hazai termelők áruinak forgalmazására létrejött „üzletek", amelyek egy-egy működő vállalkozás boltjában kaptak helyet, áruhiánnyal küzdenek, s a jelek szerint nem képesek versenyezni a piacon. A „csődközeli helyzetet" a működtetők a 2010-es katasztrofális terméseredményekkel magyarázzák. Sok bolt beszüntette a hazai áruk eladását.

Az első üzleteket 2009 tavaszán nyitották. A Magosz színeiben politizáló Budai Gyula – aki időközben elszámoltatási kormánybiztossá lépett elő – előzményként azokat az élelmiszereket, de legfőképpen almát kínáló budapesti értékesítési akciókat jelölte meg, amelyek nyomán „egyre inkább az az igény fogalmazódott meg, hogy mi lenne, ha állandó jelleggel lehetne vásárolni ezen alapvető termékekből”.

Budai célja az volt, hogy a már működő kiskereskedelmi üzletekben értékesítsenek „a termelők által direktbe beszállított termékeket, kiiktatva a nagykereskedőket, viszonteladókat, neppereket és ezzel folyamatos értékesítési lehetőséget biztosítva a termelőknek”. Ez volt az üzleti filozófia.

A hálózat első boltja 2009. január 21-én Budapesten, a Ferencvárosbannyíltmeg, „amelyből később országos mozgalom bontakozott ki”. A 2008-as rendkívüli almatermés eladásának népszerűsítése egyébként nem volt rossz ötlet. Csakhogy a politikába (és a gazdatüntetésekbe) belefeledkező Magosz mindenféle marketingeszköz nélkül engedte útjára a hálózatot. Abban bízott, hogy a vállalkozók, akik üzleteik egy részét átengedik a „szociális” termékeknek (krumpli, tojás, méz, gyümölcsök) jól járnak, ha a vevők a magyar termékeket veszik.

Budapesten harminc, a vidéki városokban több mint hetven szociális bolt kezdtemegműködését. Ezek közül mára hetven már le is húzta a rolót. Az m1 Az Este című műsorában az hangzott el, hogy a hálózat csődközeli helyzetben van, mert gondot okoz az árubeszerzés. Konrád Istvánné, a hálózat működtetését végző Magyar Piacszövetség elnöke az áruhiányt a katasztrofális termésnek tudja be. A hálózat első üzletét meglátogattuk a Ferencvárosban, erről s az itt található olcsó termékekről két éve is beszámoltunk (Szociális boltok árversenyben, Népszabadság, 2009. március 5.). A bolt – amely időközben két utcával odébb költözött – kongott az ürességtől, nem lehetett mézet venni, a tojás darabját 36 forintért kínálták, az igen szerény minőségű krumplit jóval drágábban lehetett (volna) megvenni, mint a Mester utcai multiknál.

A bolthálózat működését koordináló raktárszövetkezeti vezető, Budai Erika úgy fogalmazott, nem csak ők vannak bajban, mindenki más, aki élelmiszer-kereskedelemből kíván megélni. Arra, hogy a nagy áruházláncok hogyan tudnak mégis minőségi magyar élelmiszert kínálni, úgy válaszolt, hogy bizonyára több tartalékkal rendelkeznek. A válságból való kilábalást átalakítással kezdik, a logisztikát fogják megújítani.

A jelek szerint aMagosz nem tépi az istrángot azért, hogy segítsen a bolthálózatnak. A honlapon mindössze a hálózati üzletek címét és nyitva tartását tüntetik föl – azt, hogy mit lehet az egyes helyeken vásárolni, nem lehet megtudni.

Szociális bolt