Nehéz eldönteni, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhatóság (NAV) határozata a pécsi önkormányzatot szorongatja-e, avagy inkább a városnak kedvez. A történet megértéséhez vissza kell lapozni 2008 őszére, amikor a szocialista többségű pécsi közgyűlés eladta a PK részvényeinek 49,98 százalékát a Mecsekbusz Kft.-nek. A volt Ikarus-szakemberek által létrehozott kft. egymilliárd 562 milliót fizetett a részvénycsomagért, és ezért megkapta a jogot a cég irányítására. A Mecsekbusz vállalta, hogy az évi négymilliárd forintból gazdálkodó PK 500–600 milliós önkormányzati támogatási igényét felére csökkenti, és lecseréli a cég 172 buszból álló, elöregedett járműparkját.

2009 nyarán kiderült, hogy a PK Zrt. fél évvel korábban (a pécsi közgyűlés bevonása nélkül) 2,2 milliárd forintért eladta teljes járműparkját – egy, a Mecsekbusz tulajdonosi köréhez kötődő cégnek – a Busrent Kft.-nek. A PK attól kezdve – évi 2,2 milliárdért – visszabérelte volt buszait.Keczer László, a PK vezérigazgatója azzal magyarázta a Busrenttel kötött szerződést, hogy utóbbi cég olcsóbban tud majd új buszokat vásárolni, mint a PK. A Busrent ugyanis adósságmentes, ezért kedvezőbb feltételek mellett kaphat hitelt, és magáncégként nincs kötelezve drága és hosszadalmas közbeszerzésre.

Amikor mindez kipattant, már a Fidesznek volt többsége a pécsi közgyűlésben. Páva Zsolt Pécs fideszes polgármesterét nem győzte meg Keczer, és 2009 augusztusában hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett a buszok eladása miatt. Az ügyészség ennek nyomán Keczert megvádolta 2,2 milliárd forintos hűtlen kezeléssel, a büntetőper jövő héten startol.

A NAV is megvizsgálta a buszeladást, és az erről szóló kontraktust színlelt szerződésnek ítélte. A NAV azt is megállapította, hogy az eladáskor a PK-nak be kellett volna fizetni 443 millió forint áfát. Az adóelmaradást 221 milliós bírsággal és 108 milliós késedelmi pótlékkal megterhelve kell befizesse a PK az államkasszába.

Keczer László szerint viszont a PK-nak nincs adóelmaradása. Amikor a PK eladta a buszokat, akkor valóban áfafizetési kötelezettsége keletkezett, ismeri el Keczer, ám amikor az eladási árral megegyező értéken visszabérelte a buszokat, akkor ugyanolyan nagyságú áfát visszaigényelhetett a költségvetéstől a cég, így a PK be- és visszafizetési kötelezettsége kiegyenlítette egymást. Azt, hogy a szerződés színlelt, és emiatt semmis, Keczer nem fogadja el, és a PK vezetése a NAV napokban postázott határozatát megfellebbezi a bíróságon. A NAV – az adótitokra hivatkozva – nem nyilatkozik saját határozatáról.

Ha a PK adóelmaradása jogerőssé válik, akkor az – sokak szerint – akár felszámolásba sodorhatja a Pécs tömegközlekedéséért felelős céget. Csizi Péter, a város fideszes alpolgármestere ettől nem tart, a politikus úgy látja, hogy a buszeladás okozta adóelmaradásért nem a PK és nem a cég többségi tulajdonosa, a város felelős, hanem a kisebbségi partner, a Mecsekbusz, hisz az általa kinevezett menedzsment döntött a buszok „kiszervezéséről”. Ebből következik, hogy a Mecsekbusznak kell állnia a bírságot.

Egyébként a város és a Mecsekbusz viszonya 2010 szeptemberére annyira megromlott, hogy a Mecsekbusz felmondta a Péccsel kötött szindikátusi szerződését, és jelezte, kilép a PK-ból. Ez bonyolult elszámolási vitát indított el, hisz a városnak ki kell vásárolnia kisebbségi partnerét a PK Zrt.-ből, ugyanakkor az önkormányzat vissza akarja kapni a Busrentnek „átjátszott” járműparkot is. A városnak tehát kifejezetten jól jött, hogy az adóhatóság színleltnek és semmisnek mondta a buszeladást, hisz így a PK ingyen visszakaphatja a buszparkját. Ha az adóelmaradást mégiscsak a PK-nak kell kifizetni, akkor azt az összeget az önkormányzat megpróbálja a Mecsekbuszra hárítani.