Három évvel ezelőtt a helyi ellenzék hiába hívta föl a debreceni városvezetés figyelmét arra, hogy óriási veszteséget okozhat a helyi autóbusz-közlekedés átvétele az állami kézben lévő Hajdú Volántól. A cívisváros fideszes irányítói nem hallgattak az ellenérvekre, s a vidéki nagyvárosok közül az országban elsőként meghozták azt a döntést, hogy ugyanazon önkormányzati cég irányítja a helyi autóbusz-, villamos- és troliközlekedést. Súlyos árat fizettek érte. A Debreceni Közlekedési Vállalat (DKV) Zrt. csaknem egymilliárd forintos veszteséggel zárta a 2010-es évet. Súlyosbítja a társaság helyzetét, hogy az önkormányzati cégeket tömörítő holding tagvállalataként „osztoznia kell” a vagyonkezelő milliárdos veszteségén. Ugyanis az egymilliárd forintos deficitből csaknem 300 millió nem is a DKV „sara”, hanem a holding árfolyamveszteségből adódó bevételkiesésének egy része. A vagyonkezelőnek mintegy 11 milliárdos adóssága van, miután 2010-ben jelentősen veszteséges volt a holdinghoz tartozó gyógyfürdő és a lapkiadó vállalat is.

Százezerrel kevesebb a fizető utas

Debrecen még 2008-ban mondta föl a helyi személyszállításra kötött szerződést a Hajdú Volánnal azzal az indokkal, hogy a cég minden évben több száz millió forintos veszteségre hivatkozva igényelt az infláció mértékét meghaladó jegyáremeléseket. A város által autóbusz-üzemeltetésre kiírt pályázatot – a Hajdú Volán ellenében – a DKV és a budapesti Inter Tan-Ker Zrt. által alakított Cívisbusz Konzorcium nyerte meg. Ellenzéki képviselők egy 2008-as közgyűlésen fölhívták a fi gyelmet: a konzorcium bevételi és kiadási számításában 700 millió forintos eltérés van, de Kósa Lajos polgármester, valamint Papp László, a Fidesz akkori frakcióvezetője – jelenlegi alpolgármester – a Cívisbusz mellett érvelt. A közgyűlés később azt is megszavazta, hogy a keletkező veszteséget sem a város, sem gazdasági cégei nem kompenzálják nyolc éven át.

A konzorcium 2009 júliusától vette át a helyi autóbuszközlekedést. Az Inter Tan-Ker –12 milliárd forintos beruházásból – új autóbuszparkot vásárolt, amelyet bérbe adott a DKV-nak. Utóbbi feladata a forgalomirányítás, üzemeltetés, míg a budapesti cég a flotta fenntartásáért felel. Nagy Attila, a DKV vezérigazgatója a veszteséghalmaz legfőbb okát a 2010-ben elszenvedett, általa „előreláthatatlanul nagy mértékűnek” tartott tízszázalékos volumencsökkenésben látja, ami egyszerűbben azt jelenti: ma már jelentősen kevesebb utast szállítanak, mint 2008-ban. A tavaly eladott vonaljegyek darabszáma több százezerrel kevesebb volt, mint amire számítottak, s csökkent a bérletesek száma is: 2010-ben 28 ezer diák-, 20 ezer általános és 11 ezer nyugdíjasbérletet adtak el egy-egy hónapban.

2010-ben a DKV a tervezett 5,1 milliárd forintos éves árbevétel helyett 4,5 milliárd forint bevételt realizált, s e deficitben benne van az a 160 milliós veszteség is, amit a tavaly bevezetett, majd módosított bérletkonstrukció hibái okoztak. Nagy Attila szerint további 70 milliós kiadásnövekedést hozott az üzemanyag árának növekedése, ráadásul – az autóbuszok emelkedő futásteljesítménye miatt – mintegy 100 millió forint többletköltséget fizettek az Inter Tan-Kernek a járművek bérléséért.Mint mondta, most lakossági felméréseket végeznek, s fontolgatják, hogy átalakítják a helyi autóbuszhálózat teljes jelenlegi rendszerét.

A deficit okairól Papp László azt mondta: tíz-tizenöt éves tendencia, hogy csökken a közösségi közlekedést igénybe vevők száma. Közbevetésemre, miszerint e trendet 2008-ban is lehetett látni, azt válaszolta: akkor abban bíztak, hogy a korszerű, új járműpark vonzóbb lesz a helyiek számára. Kérdésemre, hogy kik a felelősök a 2008-ban meghozott rossz döntésért, Papp László közölte: a véleményalkotással meg kell várni a következő egy év eredményeit, előre nem látható dolgokért pedig senki sem felelős. Hozzátette: szeretnék elérni, hogy az állam változtasson a helyi közlekedés finanszírozásán, mert aránytalannak tartja, hogy míg Budapest közlekedésre milliárdokat kap, addig Debrecen erre a célra évi 400 milliós állami támogatásban részesül. A kérdésre, hogy miért az országgal akarják megfizettetni a debreceni veszteséget, a politikus így válaszolt: nem erről van szó, hanem a támogatási igazságtalanságok kiegyenlítéséről.

Debrecenben az autóbuszokon, villamoson és trolibuszon érvényes vonaljegy elővételben 270, a járművezetőnél 350 forint. A havi kombinált bérlet 6100 forint, a diák- és nyugdíjasbérlet 3300 forint. Miskolcon az autóbuszokra és villamosokra elővételben megváltott jegy 250 forintba kerül, a járműveken vásárolva 350 forint. A tanuló- és nyugdíjas havi bérletekért 2000 forintot kérnek. Az általános havibérlet egy-egy járműtípusra 3800 forint, a kombinált 6100 forint.

Miskolcon kétszázmillió forintos veszteséggel zárták a tavalyi évet: működésükhöz több mint másfél milliárd forintot kaptak, ebből 540 millió forintot az önkormányzat utalt úgynevezett közszolgáltatási ellentételezésként. Idén erre a célra százmillió forinttal kevesebb pénzt, vagyis 440 millió forintot szán Miskolc városa. A jegy- és bérletárak egyébként a borsodi megyeszékhelyen 2010. január 1-je óta változatlanok.

Szeged város tömegközlekedése 2010-ben mintegy 5,5 milliárd forintba került. A teljes forgalom 63,5 százalékát a Tisza Volán, 37,5 százalékát az önkormányzat tulajdonában lévő Szegedi Közlekedési Társaság teljesítette. A jegyekből és bérletekből származó bevétel 2 milliárd 508 ezer forint volt.

Szegeden azonosak a busz, a trolibusz és a villamos jegyárai. Az elővételben vásárolt jegy 270 forintba kerül, ugyanaz a járművön megváltva 340 forint. Az általános havi bérlet ára 5920 forint. Korábban Szegeden is fölmerült, hogy egy cég működtetné a teljes városi tömegközlekedést, ezt a tervet azonban elvetették.