Megyesi Gusztáv: 'Rettenthetetlen hülyék kora jő'
Holott az volna érdekes igazán, hogy miféle egyezség köttetett a háttérben az EU vezetői és a magyar elnök között, mert az EU is csak szatócsbolt, amelyben az unió egysége mérettetik össze médiatörvénnyel, különadókkal, amivel csak azt akarom jelezni, hogy a jelenről mindig a kortársak tudják a legkevesebbet; ahhoz, hogy megismerjük, mi van ma, kellene még ötven vagy hatvan évet élni, és akkor se biztos.
Maradnak a mondatok, a szavak, a hangsúlyok, gesztusok, ezekhez viszont elég volna az irodalom- és a színikritikus, maximum esztéta. Jár körbe egy kép az interneten, Orbán Strasbourgban, premier plánban néz előre, a szeme véreres. „Vérben forgó szemekkel fogadta a kritikákat a magyar miniszterelnök”, mondja az egyik komment, egy mérsékelt optikus szerint viszont egész éjjel dolgozhatott az elnök, attól vörös a szeme, mindenesetre elkelne már neki egy szemüveg; azaz úgy értelmezem, ahogy akarom, ahogy nekem tetszik, vagy ahogy megrendelik.
Amiből nem az következik, hogy a mondat ne árulkodna önmagában is. Érdekes, hogy a honi humánértelmiség között, egyetlen glosszista kivételével, senkinek se tűnt fel, amikor Orbán Viktor az EU-zászlót átvéve azt mondta: „csodát ugyan nem tehet a magyar elnökség, de képes lehet megdörzsölni a palackot, amelyből megint előbújhat a szellem…” Mármost ez itthon elmenne, mert senki nem figyel semmire, de mint láttuk, Európa kekeckedik, sőt a Cohn-félék oda is csapnak. Dörzsölni de facto Aladdin dörzsölt, és nem palackot, hanem lámpást, és akkor előjött a dzsinn. Palackot speciel Grimm favágója baszkurált, viszont ő nem dörzsölte, hanem a dugóját húzta ki, mire aztán kiszabadult a szellem.
Schmittpáli változatban nyilván a lámpa dugóját húzná ki dörzsöléssel maga a szellem, de mi most magasabb régiókba evezünk, ha már a nyilvánosság előtt Európát oktatja az elnök. Az se tűnt fel senkinek, hogy akkor is 3 százalék alatt marad az idei magyar hiány, ha „roma gyerekek potyognak az égből”.
Európa meg pláne a Cohn-félék nem tudják, hogy az égből csakis cigány gyerekek potyognak, roma gyerekek nem, ilyen szólás ugyanis nincs. Az, hogy a magyar elnök fél év alatt megoldja egész Európában a romaproblémát, vitán felül áll, ha a magyar belügyminiszternek két hét elég volt a bűnözés felszámolásához, akkor ez se lehet akadály. Ám attól, hogy a cigány szót szemérmesen romával helyettesítjük, még nem lesz jobb nekik, mi magunk meg pláne nem folytatunk jobb cigánypolitikát, egyébként pedig szólást nem írunk át, mert az kivagyiságra meg műveletlenségre utal, e nehéz napokban ráadásul a Cohnfélék malmára hajtja a vizet, ergo nemzet elleni támadás.
Azt, hogy a magyar köztársasági elnök hivatala funkcionális analfabétákból áll, s hogy az államelnököt már hatéves gyerekek is A nemzet golyóstollának hívják a játszótéren, tudomásul vettük; nekünk ez jutott. De hogy a kereskedelmi tévében az egykori politikai szexszimbólum, a nyugdíjak mai rettenthetetlen őre úgy nyilatkozzék a nyugdíjtörvényről, ráadásul hajnali hat óra harminckor, hogy „több levél is fog kiküldésre kerülni”, már nem csupán jelzés: tartalom, sőt életvitel. A főpolgármester, aki Óbudán még egész normálisan beszélt, azt nyilatkozza az Indexnek, hogy „van egy elképzelésem a dolog eredőjéről”. Amiben nem az a szörnyű, hogy a főpolgármester nem tudja, hogy az eredő szó nem okot, kiinduló pontot jelent, hanem épp az ellenkezőjét: következményt, okozatot, hanem, hogy pár nappal előtte jelent meg az önéletrajzi kötete, amit Kövér László ajánlott mint szépirodalmat; nem mintha a nyelv ismerete ma már feltétele volna bárminemű könyvírásnak. Petri György ugyan megmondta előre, hogy a „rettenthetetlen hülyék kora jő”, ám vigasztaljon bennünket az a tudat, hogy e napokban Budai Gyula Lukács Györgyöt, Nietzschét meg Heideggert olvasgat csöndes téli estéken egy leendő filozófusper büntetőjogi aspektusait latolgatva, s az ország mai helyzetében ez sem kevés.
A szerző az Élet és Irodalom munkatársa