Dávid Ibolya jogerősen rágalmazott
Megsértette az MDF egykori elnöke Orbán Viktor korábbi külpolitikai főtanácsadója, Tombor András jó hírnevét –mondta ki tegnap jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla. A felperes több mint két esztendeje fordult bírósághoz, mert Dávid Ibolya nyilvánosságra hozott egy telefonlehallgatás útján keletkezett – és ismeretlen körülmények között birtokába jutott – hangfelvételt, amelynek alapján azt állította: az UD Vagyonvédelmi Zrt. Tombor közvetítésével kapott megbízást arra, hogy a volt MDF-elnökről adatokat gyűjtsön. A dokumentum szerint az UD Zrt. vezetője, Tóth József arról tájékoztatta az OTP elnökét, Csányi Sándort, hogy a Fórum élére pályázó Almássy Kornél Tomboron keresztül bízta volna meg a céget az adatgyűjtéssel.
Valótlanul állította a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorában még 2008 szeptemberében Dávid Ibolya Tomborról, hogy a párt 2008-as tisztújításával kapcsolatban rá, illetve pártjára nézve terhelő adatoknak akár titkosszolgálati eszközökkel történő gyűjtésére adott volna utasítást az UD Zrt.-nek – mondta ki első fokon a Fővárosi Bíróság még tavaly nyáron. A verdikt indoklása szerint az egykori pártelnöknek ezt az állítást nem sikerült bizonyítania, ezért nyilvános elégtételt kell adnia.
A másodfokú eljárásban Féja András, az alperes ügyvédje többek között azzal érvelt, hogy az elsőfokú ítéletet elsősorban Tóth – és az UD Zrt. másik korábbi vezetője, Horváth József – vallomására alapozták, miközben az előbbi tanú maga ismerte el, hogy perben áll Dávid Ibolyával. Ezért a jogi képviselő szerint az általa elmondottakat nem vehették volna figyelembe, mert ő nem tekinthető elfogulatlan tanúnak. Az ügyvéd emellett hangsúlyozta, hogy az MDF volt elnöke kifejezetten tartózkodott az egyoldalú megfogalmazástól, és a kifogásolt interjúban nem utalt sem titkosszolgálati eszközökre, sem terhelő adatokra. Emellett azzal érvelt, hogy a tanúk szerinte kedvezőtlen erkölcsi megítélése is kérdésessé teszi az általuk elmondottak hitelességét. Ezzel összefüggésben utalt például arra, hogy az UD Zrt.-nél nyolcvan ember személyes adatait tartalmazó harminc környezettanulmányra bukkantak.
Féja ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Dávid Ibolya és Herényi Károly korábbi MDF-frakcióvezető ellen személyes adattal visszaélés és más bűncselekmény miatt folyó büntetőeljárásban az iratismertetéskor olyan új információ birtokába jutottak, amely a személyiségi jogi per megítélése szempontjából sem közömbös. A két gyanúsítottnak átadott, kétezer oldalnyi terjedelmű iratot és felvételeket tartalmazó elektronikus adathordozón van ugyanis olyan hangdokumentum, amely alátámasztja Dávid Ibolya korábbi kijelentését. Egy, a Tóth és Tombor közötti beszélgetést rögzítő – a szerdán az interneten is hozzáférhetővé tett anyagok között található – felvételen ugyanis utalások hangzanak el arra vonatkozóan, hogy mit kellene tenni Almássy érdekében. Tóth ugyanezen a napon, de néhány órával később hívta fel ebben az ügyben Csányit – hangsúlyozta Féja.
Az ítélőtábla az ügyvéd érvei közül csupán azt fogadta el, hogy Dávid Ibolya az inkriminált adásban tényleg nem beszélt sem titkosszolgálati eszközökről, sem terhelő adatokról. Azt a vélekedését azonban nem osztották, hogy a bíróságnak figyelemmel kellene lennie bárki erkölcsi megítélésére. A tábla a másik büntetőügyben felmerült információkat sem tartotta a per megítélése szempontjából relevánsnak, csupán arra volt figyelemmel, hogy Dávid Ibolya változatlanul nem tudta bizonyítani állítását. Ezért az egykori pártelnök a jogerős verdikt szerint is megsértette Tombor személyiségi jogait, mert kijelentéseivel azt a látszatot keltette, hogy ő az MDF elleni adatgyűjtésre adott utasítást.
Ez az ügy tehát jogerősen befejeződött, a büntetőeljárás viszont folyik tovább. Dávid Ibolya személyes adattal viszszaélés és kényszerítés, Herényi pedig társtettesként elkövetett személyes adattal viszszaélés miatt állhat majd bíróság elé. Az egyik vádpont az UD Zrt. elleni titkos nyomozás során a Nemzetbiztonsági Hivatal által készített két felvétel nyilvánosságra hozatala, míg a kényszerítést azért róják a volt pártelnök terhére, mert Almássyt közvetítőkön keresztül arra igyekezett rábírni, lépjen vissza az elnökjelöltségtől, s ha nem teszi, a hanganyagot közzéteszik. Más kérdés, hogy egyes források szerint a rivális állítólag már korábban jelezte, hogy nem kíván indulni.
A lehallgatási botránynak más gyanúsítottjai is vannak, s bár a két nyomozást egyesítették, azoknak semmi köze egymáshoz. Szilvásy György korábbi titokminiszter ugyanis azért áll majd a vádlottak padján, mert az UD-ügy kipattanása után – amikor a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója többek között államtitoksértés, lőfegyverrel visszaélés és személyes adatok jogosulatlan megszerzése miatt feljelentést tett – az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát tájékoztatni kívánta, s ezért a testület tagjainak – akiknek a legfontosabb feladata éppen a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységének ellenőrzése – átadott számos, valóban személyes adatokat is tartalmazó hangfelvételt. Az ügyben felbujtóként szerepel Tóth Károly, a bizottság szocialista párti volt alelnöke. A vád szerint ő szólította fel Szilvásyt a dokumentumok átadására, ám Tóth állítja, hogy a bizonyítékokat a testület – határozatképes ülésén hozott – döntése alapján kérte.
Csányi jogi lépéseket tesz – Az AH-nál belső vizsgálat indult
Nem az Alkotmányvédelmi Hivatal és nem is a rendőrség távolíttatta el a YouTube-ról az UD-ügyhöz kapcsolódó hangfelvételeket – közölték belügyi források. Nem „tettek lépéseket” ennek érdekében az UD vezetői sem. Futó Barnabás ügyvéd közlése szerint megvárják, hogy a hatóságok hivatalból tisztázzák, ki tette fel a YouTube videomegosztóra a felvételeket, az illető miképpen jutott hozzá és mikor? Az ügyvéd szerint a felvételek igen nagy valószínűséggel manipuláltak, mivel ugyanolyan „gyanús kattogások” hallhatók rajtuk, mint az ügy kirobbanásakor Dávid Ibolyához eljuttatott felvételen is hallhattak. Márpedig arról a felvételről a büntetőeljárás alatt kirendelt szakértő egyértelműen kimondta: manipulálták, azaz egyes részeket töröltek belőlük. Futó bízik abban, hogy a hatóságok saját hatáskörben megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy kiderüljön, ki és milyen céllal manipulálta, majd hozta nyilvánosságra a felvételeket. Ha nem történik semmi, feljelentést tesznek – erősítette meg csütörtöki lapunkban olvasható nyilatkozatát.
Csányi Sándor azonban nem vár a hatóságokra. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója megteszi a szükséges jogi lépéseket az internetre az UD Zrt.-üggyel kapcsolatban felkerült, a személyét is érintő telefonbeszélgetések miatt. „A világhálóra felkerült hangfelvételek magánbeszélgetések. Ezek – több esetben vágott formában történt – nyilvánosságra hozatalát törvénytelennek tartom. Következésképpen a szükséges jogi lépéseket megteszem” – írta Csányi Sándor az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Bár belügyi források hivatalosan nem erősítették meg, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal már szerda óta vizsgálódik az ügyben, úgy tudjuk, a hivatalnál belső vizsgálat indult. Felvetődött ugyanis annak a lehetősége, hogy a Cég jogelődjétől, a Nemzetbiztonsági Hivataltól a kormányváltás után eltávolított vagy önként távozott munkatársak közül vitte magával valaki az UD-ügy felvételeit. Ha ez igaz, forrásaink szerint számítani lehet további, esetleg más ügyekkel összefüggő iratok kiszivárogtatására is, ezért különösen fontos az AH számára a „kiszivárogtató” mielőbbi azonosítása és leállítása.
Az UD-ügyben keletkezett újabb hangfelvételeket szerdán hozták nyilvánosságra, ám azok tegnap már nem voltak elérhetők a YouTube videomegosztó portálon. Az oldalon a következő angol nyelvű üzenet olvasható: „A videót a felhasználó eltávolította. Elnézést”. Az átmenetileg közzétett dokumentumok majdnem bizonyosan az UD-ügyben tett feljelentés részét képezték, így azokat többek között Dávid Ibolya és Herényi Károly is megkapta. Ezt Herényi sem vitatta, ám maga nem olvasta el az írásos dokumentumokat, és az elektronikus adathordozón található felvételek taralmát sem ismeri. Arra a kérdésünkre pedig, hogy ki tehette közzé a lehallgatott beszélgetések egy részét, csupán annyit mondott: ha maga vállalkozik erre, bizonyosan nem a beszélő HungarianDemocrat (magyar demokrata) nevet választja, ami eléggé egyértelműen az MDF-re is utalhatna.
