A nyilvánvaló és a lappangó tehetségek gondozására 2008-ban született Magyar Géniusz Program szakmai vezetője, Balogh László debreceni profeszszor szerint mindenképpen előnyben vannak azok a gyerekek, akikre a szüleik odafigyelnek, tudják, hogy mit jelent a tehetség, a tehetséggondozás. Akik ilyen háttérre nem számíthatnak, azokat a pedagógusoknak kell felkarolniuk. A rendszerváltásig az általános iskolák többségére nem volt jellemző, hogy külön is figyeltek volna a tehetséges gyerekekre, de a középiskolákban is kevesen alkalmazták a korszerű szakmai gyakorlatot. Az utóbbi években szerencsére egyre több gyerek kerül avatott kezekbe, hiszen egyre több intézményben folyik modern tehetséggondozás.

Csermely Péter

Csermely Péter, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke szerint negyedszázada csak az intellektuális tehetség számított tehetségnek. Akkor a tehetséget az okossággal azonosították. Ma a tehetség alatt sokkal komplexebb fogalmat értünk, amibe az intellektus mellett beletartozik a motiváció, az érzelmi érettség, a kitartás vagy a vállalkozói készség. Arra biztatják a tanárokat, hogy komplex módon közelítsenek a gyerekhez: a matematika mellett a rajzkészségére, a kommunikációs készségére is figyeljenek.

A tehetség egyébként nem ér véget fiatalkorban, akár nyugdíjaskorban is előjöhetnek addig rejtett képességek. Felmerül, hogy van-e idő a meglelt tehetség életpályájának követésére? Csermely Péter szerint a program 2028-ig tart, tehát figyelemmel kísérhetik a valamilyen szempontból kitűnő fiatalok életét. Ennek érdekében egy úgynevezett tehetségkatasztert készítenek, amellyel a gyerekek iskolaváltását, esetleg lakóhelyváltását – melyik városban tanuljon tovább – szeretnék segíteni.

Balogh László szerint a Magyar Géniusz Program indulása előtt másfél ezer tanár végezte el a tehetséggondozást segítő szakvizsgaprogramot. 2008-tól 5600 pedagógust készítettek fel, ez a szám a jövő év végéig akár tízezer lehet. Ők azok, akik nyolcvan témakörben tíz–harminc órás képzési programokban vettek részt. Fontos, hogy korábban csak a tehetséggondozás általános pedagógiai, pszichológiai elveire koncentráltak, de most több program is indult az egyes szakterületek, így a matematika, biológia, sport, ének tehetséggondozására. Hogyan lehet érdekeltté tenni a tanárokat? Balogh László szerint ma még a siker öröme a legnagyobb élmény –olykor csurran-csöppen némi anyagi elismerés is, de ez még nem olyan mértékű, hogy csak ezért foglalkozzanak a tehetségekkel.

Jelenleg 350 Tehetségpont működik az országban, a szervezők szerint ez a hálózat 2011 őszére húszezer tehetséges fiatalt ér el közvetlenül. A Tehetségpontokon a fiatalok segítséget kaphatnak tehetségük felismeréséhez és kibontásához. Ezek elsősorban oktatási intézmények, de van közöttük cukrászműhely, sakk-klub és javító-nevelő intézet is. Balogh László szerint ez a munka nyűggel jár, amit nem mindenki vállal fel. Az iskolák számos egyéb feladattal – hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása, speciális nevelési igényű gyerekek felkészítése – is el vannak látva.

Gyakorta tapasztalják, hogy az egyéb kötelezettség miatt nem jut erő és idő a tehetséggondozásra. El kellene érni, hogy aki ezt a munkát felvállalja, valamilyen kedvezményben részesüljön. A másfél milliárdos költségvetésű Magyar Géniusz Program 2011-ben fejeződik be, de a remények szerint a kormány elfogadja ennek folytatását Tehetséghidak néven.