Különös módon „gondoskodna” a Belváros legpatinásabb utcáinak részprivatizációjáról az V. kerület. Az Új városközpont alá a beruházó úgy építhetne mélygarázst, hogy 99 éves üzemeltetési jogát később tulajdonjogra válthatná egy most még homályos törvényi lehetőséggel.

A Napvilág Kiadó20 év után című sorozatában jelent meg Pitti Zoltán Gazdasági teljesítmények kontra társadalmi elvárások című kötete. A cím – sajnos –kissé lelövi a „poént”, azt sugallva, hogy a jó gazdasági teljesítmények sem feleltek meg a társadalmi elvárásoknak. A cím ugyanakkor megtévesztő is, mert a kérdés, amelyet Pitti Zoltán a tőle megszokott alapossággal, empirikus megalapozottsággal, teljességre és tárgyilagosságra törekvéssel elemez, valójában az, hogy mekkorák is valójában a gazdasági teljesítmények –és miért nem teljesítették/teljesítik a társadalmi elvárásokat? Mennyire volt sikeres a magyar átalakulás gazdasági és társadalmi szempontból? Mennyire támogatta a gazdasági fejlődés (ha volt olyan) a tételezett társadalmi célokat (ha voltak olyanok)?

Felkavaró, nyugtalanító, sodró erejű könyv. Akárcsak az, amelyikről szó van benne a vége felé. A regénybeli Nyerges András nevű szereplő Barátságszédelgő című, szintén önéletrajzi műve is állítólag ilyen. Legalábbis ilyennek minősíttetik többek által a szereplők közül. A regényben íródó regények narratológiai formációi közt a Tévelygések kora abba a típusba tartozik, ahol nem külön, elhatárolt textusként ékelődik be, betét gyanánt a másik, ha nem is másodlagos szöveg, hanem egyöntetű, azonos vele. (A Mester és Margarita, Kertész Kudarc a, s némileg Gide A pénzhamisítókja tartozik például a másik csoportba.) Nyergesnél folyamatosan derül ki, hogy az elénk kerülő mű egészében a barátságszédelgésről szól, s nem (nincs) elkülönülő szöveg.

A Budapesten született (1924), és a világháborús veszélyek elől emigrált Lukács János – John Lukacs az Egyesült Államokban történész lett. Történész, de egyben rejtett író is, aki fő műveiben (pl. A párviadal, Hitler és Churchill, Hitler és Sztálin) korát, a XX. századot ábrázolja. Ír utazásairól (Visszafelé), az 1900-as Budapestről, a történelmi tudatról, a demokráciáról stb. Írói ihlettel idézi fel Churchill temetését Londonban a félárbocra eresztett zászlók közt, az óriási tömeggel együtt. Gyászol, búcsúzik a Westminster Hallban ő, az angolok közt nem angol: „Isten Veled, Isten Veled Brit Birodalom. Valamikor szerettelek. Még most is szeretlek.”

A lassan lecsorgó 2010-es esztendő a magyar gazdaságban a fordulat évének aposztrofálható mind a reálfolyamatok, mind a gazdaságpolitika szempontjából.

Egy pályakezdő rendező esetében szerencsés választás egy kortárs darab színpadra állítása, hiszen nem kell megküzdeni az elődök értelmezéseivel, és a közönségnek sem lehetnek még előítéletei. Kovács Dániel egyetemi hallgató egyfelvonásost rendezett a Katona József Színház Kamrájában, amely négy, egymással lazán összefüggő jelenetből áll. Azonban a Két lengyelül beszélő szegény román esetében, ahogy múlik az idő, egyre bizonytalanabbnak érezzük magunkat a nézőtéren, mit látunk, kiket látunk és mi végre ez az egész?

Adolf Loos 1908-ban fulmináns hangvételével nagy feltűnést keltő írást publikált Díszítés ésbűn címmel. A századelő szellemi életében meghatározó szerepet játszó osztrák építész és iparművész azt a nézetét fejtette ki benne, hogy az ornamentika, ami „a gyereknél és a pápuánál természetes, az a modern embernél degenerációs tünet.” Egyszerű felépítésű, minden díszítménytől mentes tárgyakat szorgalmazott; azt hirdette, hogy „a sima bútor szebb, mint bármely berakott és faragott múzeumi tárgy.”

Az 1850-es években egy katolikus szerzetesnővérnek, Bernadette Soubirous-nak többször is megjelent Szűz Mária, és arra kérte, hogy a Lourdes-ban lévő barlang előtti forrás mellé emeljenek templomot a tiszteletére. A forrás vize különleges gyógyító erővel bír, mely segítségével sokan meggyógyultak, pedig már rég lemondtak róluk az orvosok. Az egyház a huszadik század elején szentté avatta Bernadette-et, az orvostudomány pedig ma is értetlenül áll a csodás gyógyulások előtt. Lourdes ma a világ legismertebb zarándokhelyének számít, ahová ezrével mennek a gyógyulni vágyók.

Az új évezred ötödik évében Budapesten megnyílt a Művészetek Palotája. Az impozáns épületet Zoboki Gábor tervezte, izgalmas kiképzésű falai között a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremmel, a Fesztivál Színházzal és a Ludwig Múzeummal. A hangversenyterem 1564 férőhelyes, benne a kontinens legnagyobb és legjobb minőségű koncertorgonájával. Az öt év alatt megfordult itt – többek között – az Academy of St. Martin in the Fields Kamarazenekar, a Wiener Sängerknaben, a Szentpétervári Filharmonikus Zenekar, a Londoni Szimfonikus Zenekar, a Philadelphia Zenekar, a Bécsi, a Londoni, a New York-i Filharmonikusok és a milánói Piccolo Teatro. A világhírességek közül itt vendégszerepelt Jessye Norman, Kiri Te Kanawa, Cecilia Bartoli, Renato Bruson, Joshua Bell, Maxim Vengerov, Nigel Kennedy, Daniel Barenboim, Lang Lang, Gyenyisz Macujev, Schiff András, Keith Jarrett, Sir John Eliot Gardiner, Sir Neville Marriner, Lorin Maazel, Sir Simon Rattle, Valerij Gergijev, Jurij Tyemirkanov, Riccardo Muti, Daniele Gatti, Nikolaus Harnoncourt. Ennek az intézménynek sikerült, amit másnak nem: bekapcsolta Magyarországot a nemzetközi kulturális életbe. Az intézmény létrehozója, megszervezője és a kezdetektől irányítója Kiss Imre.

Az afrikai kontinensen az elefántnak nem egy, hanem két különálló faja él – tettek pontot egy hosszú idő óta folyó vitára amerikai, brit és német tudósok. A PLoS Biology tudományos folyóiratban közölt eredmény szerint a két afrikai elefánt genetikailag oly távol áll egymástól, mint az ázsiai elefánt a mamuttól.

A szlovén Ljubljanai Egyetem robotja üti-vágja az egyetem alkalmazottait. No nem speciális büntető missziót tölt be, a munkatársak egy kísérletben vesznek részt. A cél a robotok által okozott sérülések, halálesetek megszüntetése.

Egymillió munkahely megmentése után német márkájú hibrid autót reklámozott az amerikai elnök.

Először versenyzett villamos hajtású autó és motorkerékpár, ráadásul mindkettőt hölgy hajtotta.

Még nem tudni, mi lesz pontosan a megyei kormányhivatalok és vezetőik dolga, de az eddigiek alapján úgy tűnik: a mostanáig egymástól függetlenül s jórészt szakmai szempontok alapján működő szakigazgatási szerveket a Fidesz egy kézben szeretné összpontosítani, kontroll alatt tartani. Ezt igazolja az is, hogy a politikai körökben csak „főispánoknak” nevezett hivatalvezetők a kormánypárthoz, s főként Orbán Viktorhoz közel álló, megbízható pártkatonák közül kerültek ki.

Csaló nyelviskolák ellen, úgy tűnik, esélytelenek a bíróságon a becsapott hallgatók, ezért a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete jogsegélyszolgálatot indított,hogy támogatást adjon a kiszolgáltatott diákoknak.