Az év visszatérése: mentőcsomag után tőzsdepakk
Úgy nézett ki, hogy csődbemegy, de két év alatt sikerült nyereségesre fordítani a General Motorst, mely már befektetésnek is jó. Csodák persze nincsenek, mindennek kemény ára volt: radikális karcsúsítással és jelentős állami támogatással sikerült lefaragni a 45,9 milliárd dolláros nettó adósságot. Többezres elbocsátások és nyugdíjazások, valamint gyárak bezárása és márkák eladása után ismét visszakerült a tőzsdére a világ második autógyártója. A hazai és kínai befektetők mellett jelentős volt a közel-keleti érdeklődés, ami nem újdonság a járműiparban, hiszen a Daimler, a Porsche és a Ferrari részvényeiből jelentős mennyiséget vettek arab befektetők.
A tőzsdére tizenhat hónap után visszatért General Motors részvényei is kelendőek lettek: a szaúdi multimilliárdos herceg, Alwaleed Bin Talal ötszázmillió dollár értékben vásárolt, így résztulajdonosa lett a Buick, a Chevrolet, a Holden, az Opel és a Vauxhall márkáknak, valamint a dél-koreai DAT autóipari cégnek. Hasonló összegben jegyzett részvényt a kínai Shanghai Automotive Industry Corporation is. A General Motorsszal még nem számolnak a mérvadó top harmincas tőzsdei indexben, de jó jel, hogy hatszoros árfolyam-emelkedést könyvelhetett el két év alatt, igaz, az 5,42 dolláros árat nem volt nehéz túlszárnyalni, ennyire taksálták az autókonszernt 2008 végén, ez volt egyébként 1950 óta a legalacsonyabb érték.
A csődvédelem idején kikerült a tőzsdéről, ahová 2010 novemberében tért vissza: a GM első közleményében még 20,1 milliárd dolláros csomag szerepelt, de hetvenmilliárd dollárnyi összegre volt igény, ezért korábban le is zárták a jegyzést. Az induló ár gyorsan 35 dollár fölé kúszott, ám ahhoz, hogy a GM visszafizesse tartozásait, és újból önálló legyen, legalább 50 dollárra kellene emelkednie a részvények árának.
„Fontos mérföldkő ez a General Motors és az Egyesült Államok autóipara történetében, mert az amerikai adófizetők többet fognak visszakapni, mint amennyit kormányom a GM-be belefektetett” – nyilatkozta Barack Obama, aki a válságkezelő csomaggal egymillió munkahelyet mentett meg, ez a legkomolyabb sikere. Az amerikai elnök a lisszaboni NATO-csúcstalálkozón vezette is a General Motors csodafegyverének kikiáltott Opel Ampera hibrid autót, melyet 42,9 ezer euróért forgalmaznak majd az európai piacon. Az elnök autós kampányát nem kritizálták a vetélytárs gyártók, hiszen a kongresszusi támogatás fejében a General Motors hatvan százalékban még állami tulajdonú, így az Ampera tesztelése egyáltalán nem volt ingyenreklám.
Az 1908-ban alapított detroiti központú General Motors 157 országban 208 ezer embert foglalkoztat. Harmincegy országban működtet üzemeket, szentgotthárdi motorgyárban jelenleg 950-en dolgoznak, de félmilliárd eurós beruházásnak köszönhetően 2012-ben 2500-ra nő a magyarországi létszám.
