Hosszú karú főispánok
Január elsején kezdik meg működésüket a megyékben és a fővárosban az egyszerűbb, átláthatóbb ügyintézés ígéretével létrehozott kormányhivatalok. A főispánoknak titulált, néhány napja kinevezett hivatalvezetők szuperhatalmat kapnak, irányításuk alá kerül az eddig önállóan működő szakigazgatási szervek jó része, s miként Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára fogalmazott, ők lesznek a kormány „meghosszabbított karjai”, akik a központi célkitűzéseket fogják területi szinten megvalósítani.
A megyei kormányhivatalok a megyei közigazgatási hivatalok jogutódaiként jönnek létre, s ebbe integrálják a területi államigazgatási szervek jelentős részét, például az igazságügyi, a mezőgazdasági, a szakigazgatási, az örökségvédelmi és a földhivatalokat, az egészségbiztosítási pénztárakat, a nyugdíj-biztosítási igazgatóságokat, a munkaügyi központokat, a munkavédelmi felügyelőségeket, a közlekedési hatóságokat és a tisztiorvosi szolgálatokat. Az a terv, hogy később a polgármesteri hivataloknál lévő állami feladatokat – így például az anyakönyvvezetést, a gyámügyet – is bevonják a kormányhivataloknál kialakított ügyfélszolgálatokhoz, s így egyfajta „szuperszervezet” létrehozásával, egyablakos rendszerben, egy helyen intézhessék az állampolgárok az ügyeiket ,várhatóan 2013-tól. Addig marad a „vegyes” ügyfélkiszolgálás.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által kinevezett húsz kormányhivatal vezetőjének többsége fi deszes, illetve KDNP-s parlamenti képviselő, s vannak köztük eddig „jegelt” vagy legalábbis a háttérben dolgozó emberek. Ilyen például Lengyel Györgyi, aki a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatal élére kerül: ő a kilencvenes években, Várhegyi Attila szolnoki polgármestersége idején alpolgármesterként tevékenykedett, később a Polgári Magyarországért Alapítvány ügyvezető igazgatója lett, idén nyáron pedig a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnökévé nevezték ki.
Több megyében és városban is átmeneti zavart okoz majd a kormányhivatalok vezetőinek kinevezése, az érintettek egy része ugyanis eddig közgyűlési elnöki vagy polgármesteri tisztséget is betöltött. Ezek összeférhetetlenek az új poszttal. Hevesben, Baranyában és Hajdú-Biharban például új megyei közgyűlési elnököt kell választani, mert itt a posztot az őszi önkormányzati választások óta betöltő fideszes elnököket a megyei kormányhivatal vezetőjévé nevezte ki a miniszterelnök. Pápán pedig időközi választást kell tartani, mert Kovács Zoltán húszévi városvezetői ténykedés után feladja polgármesteri posztját, s a Veszprém megyei kormányhivatal vezetője lesz.
Csongrád megyében az a B. Nagy László lesz az új hivatal első embere, aki az MSZP-s Botka Lászlóval szemben alulmaradt a polgármester-választáson. Jutott vezetői szék egy „régi motorosnak”, Demeter Ervin titokvédelmi szakértőnek is: kezdetben arról lehetett hallani, hogy ő lesz a Heves megyei hivatal irányítója. Miután ezt a posztot végül Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke kapta meg, Demeter a borsodi kormányhivatal élére került. Demeter kinevezésének hírét jobboldali politikusok is vegyes érzésekkel fogadták Miskolcon, ugyanis többen helyi politikust láttak volna szívesen ezen a poszton, nem egy „ejtőernyőst”, aki kevéssé ismeri a sok gonddal küzdő borsodi körzetet.
A legtöbb helyen a „főispánok” egyelőre a közigazgatási hivatalokban kapnak helyet, arról azonban még nem tudni részleteket, miként fogják majd megteremteni a „precíz, pontos és barátságos államot” s a „tiszteletre méltó közigazgatást”, amely célokat kinevezésükkor Orbán Viktor megfogalmazott.
