A rendszerváltás óta meglévő törvény – amit a mostani kormány éppen szigorítani igyekszik – meglehetősen tágan értelmezi az egyházalapítás szabadságát. Annak a szervezetnek, amely egyházként kívánja nyilvántartásba vetetni magát a bíróságon, száz támogató meglétén túl jobbára csak formai követelményeknek kell megfelelnie.

A vallásgyakorlásnak nem feltétele a bírósági bejegyzés, egy magát egyháznak tekintő szervezet elvileg akár egyesületként is működhet. (Igaz, ezzel elesik olyan kedvezményektől, amelyek megilletik a bíróságon nyilvántartásba vett egyházakat.) A Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszéke szerint azonban még a bejegyzett vallási közösségekről sincs naprakész lista.

A szegedi egyetemen – minisztériumi, adóhatósági és egyéb nyilvánosan is hozzáférhető adatok, illetve korábbi kutatási listák alapján – elkészítették a „legfrissebb magyarországi egyházleltárt”. Kiderült, hogy a több mint háromszáz bejegyzett egyház felének nincs ismert elérhetősége: telefonszáma, postacíme vagy honlapja. (Ráadásul a megadott telefonszámok egy részén több napig tartó próbálkozás után sem jelentkezett senki.)

Bár a kutatás januárban folytatódik, Máté-Tóth András tanszékvezető szerint megalapozottan feltételezhető, hogy a bejegyzett vallási közösségek legalább fele ma már csak papíron létezik. Persze számos vallási közösség tanításában a modern világ vívmányai (telefon, televízió, internet) gonosz és kerülendő dolgok. Elképzelhető, hogy némelyiket ezért nem sikerült telefonos és internetes kereséssel megtalálni.

– Az újabb keletű vallási közösségek körében a megszűnés esélye sokkal nagyobb, mint a nagy hagyományú egyházak esetében – jegyzi meg Máté-Tóth András. Szerinte több szempontból is szükség lenne rá, hogy minden egyházról legyenek olyan alapvető és naprakész információk, amelyek nemcsak hitelesek, de hozzáférhetők is.