'Ne legyen csendben, hadd kérjem meg!'
Egyperces néma csenddel akart tiltakozni Jászberényi Sándor újságíró a Magyar Rádió MR1 180 perc című műsorának vendégeként kedden az új médiatörvény ellen, így fejezve ki szolidaritását a hasonló akciójuk miatt fegyelmivel fenyegetett Mong Attilával és Bogár Zsolt szerkesztővel.
A műsorvezető a csernobili atomtemető megnyitása apropóján hívta a stúdióba az újságírót, aki korábban már járt az atombaleset helyszínén, ám Jászberényi válasz helyett kijelentette: csak egyperces csendet követően válaszol a Magyar Rádió riporterének kérdéseire. A műsorvezető szerint erről szólnia kellett volna az adás előtt, mert neki nincs lehetősége arra, hogy egyperces csendet biztosítson élő adásban. „Ne legyen csendben, hadd kérjem meg” – mondta a műsorvezető, majd elköszönt Jászberényitől.
December 21-én az MR1 180 perc című reggeli műsorában Mong Attila egy percen át nem szólalt meg, ezzel tiltakozva az új médiatörvény ellen. A műsor szerkesztőjével, Bogár Zsolttal előzetesen egyeztetett akció után Mong nem vezethet, Bogár pedig nem szerkeszthet műsort a rádióban, de újságíróként tovább dolgozhatnak. Mong és Bogár ellen a közrádió vezetősége felelősségre vonási eljárást indított, meghallgatásuk január 5-én esedékes. Az „engedetlen” rádiósok melletti szolidaritási akció indult a Facebook internetes közösségi oldalon; a közrádió székháza előtti, január 4-i szimpátiatüntetésre eddig több mint kétszázan jelezték részvételüket. A szervezők egy perc csenddel, gyertyagyújtással tiltakoznak a rádiósok meghurcolása ellen.
Közben a Facebookon elszaporodtak a sajtószabadság-párti, cenzúraellenes oldalak, melyek legnagyobbikának, az Egymillióan a sajtószabadságért elnevezésű csoportnak már csaknem ötvenezer tagja van. Emellett a tv-maci szabadon bocsátását, a cenzúra eltörlését követelő magyar, illetve angol nyelvű csoportok is alakultak, egyelőre néhány száz–ezer fős táborral.
Szintén a Facebookon – a Szól a rádió elnevezésű csoportban – hozták nyilvánosságra az új médiatörvény ellen beadott első alkotmánybírósági beadványt. A Nehéz-Pozsony Márton ügyvéd által jegyzett dokumentum legalább tíz pontban tartja alkotmányellenesnek a január elsején hatályba lépő jogszabályt: jogbizonytalanságot okoz, mert nem egyértelmű, milyen – például internetes – tartalmakra terjed ki a hatálya; az EU irányelvével ellentétesen a nyomtatott lapok online kiadására is vonatkozik; a szankciók aránytalanul korlátozzák a sajtó szabadságát, ahogy a médiahatóság eljárásainak kiszámíthatatlansága is. (Emlékeztetőül: eddig az MSZP, az LMP, a Társaság a Szabadságjogokért, illetve a Népszabadság jelezte, hogy az AB elé viszi a médiatörvényt.)
A Szól a rádió-csoportban egyébként már több neves médiajogász is állást foglalt a médiatörvényről, sőt petíció is indult ellene. Bayer Judit médiajogász azt írta, a fő gond az, hogy a jogszabály a nyomtatott és online sajtót is a médiahatóság felügyelete alá rendeli, holott sajtószabadságot csak nyomós okkal lehet korlátozni. Bayer emlékeztet rá, hogy a sajtóra (beleértve az internetes médiát is) eddig is vonatkoztak az általános jogszabályok (jó hírnév és személyes adatok védelme, a rágalmazás és becsületsértés büntetőjogi tilalma), vagyis nem állítható, hogy ne lett volna jogi eszköz a sajtó jogsértései elleni fellépésre. „Amióta a cenzúrahivatalok megszűntek, nincsen sajtóhatóság a civilizált világban. Csak az elektronikus médiát ellenőrzi hatóság, a sajtó csak a bíróságnak és az általános törvényeknek van alárendelve” – teszi hozzá a médiajogász. (A törvény szövege elolvasható itt >>>.)
A Nyilvánosság Klub ügyvivői testülete a médiatörvény visszavonását kéri a parlamenttől, és kiáltványban követeli egyebek mellett a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítását, valamint a közszolgálati hírszerkesztőségek függetlenségét.
A miniszterelnök szóvivője szerint az új médiatörvény az elmúlt évek gyakorlatával szemben működőképes rendszert hoz létre, amely „támogatja a tisztelet kultúráját”, védi az emberi méltóságot és a gyermekek jogait, megteremti a közmédiumok átlátható és takarékos gazdálkodásának feltételeit. Szijjártó Péter az MSZP keddi sajtótájékoztatójára reagálva megismételte: a médiatörvény „ízig-vérig európai jogszabály”. A szóvivő ezért azt ajánlotta a szocialistáknak és az ebben az ügyben nyilatkozóknak, hogy olvassák végig a törvényt. Kormos Kata, az MSZP szóvivője sajtótájékoztatón úgy vélekedett: a hazai és a nemzetközi reagálások egyértelműen bizonyítják, hogy a kormánytöbbség hibázott, amikor megszavazta a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényt. Azt kérte Schmitt Pál köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a jogszabályt.
Lapunk információi szerint kormánykörökben azt valószínűsítik, hogy Schmitt Pál napokon belül aláírja a törvényt, különösen annak fényében, hogy azt Orbán Viktor miniszterelnök, illetve szóvivője is több alkalommal „európai szintű” jogszabálynak nevezte.
Az Európai Bizottság közben megkezdte a vizsgálódást a magyar médiatörvény ügyében. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a HVG-nek adott telefonos interjújában elmondta, egyetlen másik tagállamban sem fordul elő, hogy a teljes médiaszektort egyazon állami hatóság felügyelete alá helyezzék, amely hatóság kormány által kijelölt tagjai egyazon párthoz tartoznak. Németországban és Nagy-Britanniában például a sajtó képviselőiből álló testületek gyakorolnak önkontrollt. Szerinte egy demokráciában a média kontrollálja az államot, és nem fordítva. Ha fordítva történik, akkor az már nem demokrácia, mondta Asselborn, aki azt is hangsúlyozta, hogy külügyminiszterként, miniszterelnök-helyettesként a luxemburgi kormány nevében beszél. A külügyminiszter nem tud esetleges Magyarország elleni szankciók előkészítéséről. Mint mondta, léteznek eljárások, amelyeket tiszteletben kell tartani, ezenkívül csak bele kell nézni az uniós alapszerződésbe és abból kiderül, hogy mi forog kockán.
Egy az Európai Bizottságnak Brüsszelben dolgozó uniós szakértő a Népszabadságnak azt mondta, ha Magyarország még csak most tárgyalna az Európai Unióhoz való csatlakozásról, akkor valószínűleg köteleznék a decemberben elfogadott médiatörvény módosítására, és e nélkül nem is vennék fel az unióba. Az unió audiovizuális és média irányelve ugyanis elvárja a tagországok médiafelügyeleteinek függetlenségét. A magyar médiafelügyeletet azonban európai mércével nem lehet függetlennek nevezni, hiszen a médiahatóság elnökét a végrehajtó hatalom feje, a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre. Ráadásul jelenleg a Médiatanácsban kizárólag a vezető kormánypárt által jelölt személyek vannak, a testületben az ellenzék nem kapott helyet.
Európában ismeretlen az is, hogy a nemzeti hírközlési és médiahatóság felügyelete kiterjed a nyomtatott és internetes sajtóra is. Az uniós szakértő szerint az is kérdéses, hogy a törvény összhangban van-e azzal az uniós előírással, amely tiltja a tagországoknak, hogy szabályozását más tagállamok sajtószerveire is kiterjessze. Az új törvény betűje és szelleme ellentmond az Európai Unió alapszerződésének, az Alapvető Jogok Chartájának és Az emberi jogok európai egyezményének is. Az Európai Bizottság aggodalmainak súlyosságát jelzi az is, hogy Neelie Kroes, az Európai Bizottság sajtószabadságért is felelős alelnöke hivatalosan is érdeklődött a médiatörvényről a magyar kormánynál.
