„Precíz, pontos és barátságos államot szeretnék látni. Egy olyan államigazgatást, amelyet az emberek többé nem akadálynak tekintenek, nem rosszakaratú emberek gyülekezetének. Barátságosat, hogy végképp ne ellenséget lássanak az államigazgatásban. Azért vagyunk itt, hogy megbízást adjunk azoknak a vezetőknek, akiktől azt várjuk, hogy az emberekhez közel, velük együttműködve, őket segítve és ösztönözve szolgáljákMagyarország teljes megújulását az államélet újjászervezésén keresztül” –, hangoztatta Orbán Viktor tegnap az Országház Vadász Termében, amikor kinevezte a január 1-jén létrejövő fővárosi és 19 megyei kormányhivatal vezetőjét, a kormánymegbízottakat. Eszerint Budapesten Pesti Imre, Bács-Kiskunban Kerényi János, Baranyában Hargitai János, Békésben Erdős Norbert, Borsod-Abaúj-Zemplénben Demeter Ervin, Csongrádban B. Nagy László (aki az MSZP-s Botka Lászlóval szemben elveszítette Szegeden a polgármester-választást), Fejérben Dorkota Lajos, Győr-Moson-Sopronban Széles Sándor, Hajdú-Biharban Rácz Róbert, Hevesben Horváth László, Jász-Nagykun-Szolnokban Lengyel Györgyi, Komárom-Esztergomban Czunyiné Bertalan Judit, Nógrádban Szabó Sándor, Pest megyében Tarnai Richárd, Somogyban Juhász Tibor, Szabolcs-Szatmár-Beregben Vinnai Győző, Tolnában Tóth Ferenc, Vasban Harangozó Bertalan, Veszprémben Kovács Zoltán, Zalában pedig Rigó Csaba Balázs lett a kormányhivatal vezetője.

„A jó gazda először a saját háza táján tesz rendet: amíg a magyar állam nem lesz tiszteletre méltó, addig sem a gazdasági élettől, sem az oktatástól, sem az egészségügytől nem várhatjuk el, hogy tisztességesen és precízen működjön” –, mondta Orbán Viktor, aki kiemelte: a kormánymegbízottaknak egy évük van, hogy rendet tegyenek, hogy minden ballaszttól megszabadítsák a közigazgatás középszintjét. És miután átveszik a hivatalokat – tette hozzá – ne lepődjenek meg, ha minden képzeletüket felülmúlja a zűrzavar. Az elmúlt évek során ugyanis a magyar államiság szétcsúszott, alapvető feladatait képtelen ellátni. De tapasztalt, kipróbált, saját árnyékuktól meg nem ijedő, az átszervezés intellektust és emberismeretet próbára tevő feladatára alkalmas vezetőket kerestek, és úgy érzi, meg is találták őket –, mondta végül a miniszterelnök.

Szabó Erika, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára a kinevezési okmányok átadása és az eskütétel után lapunk kérdésére, hogy a megyei kormányhivatalok szakmai vezetői mellé miért volt szükség még kormánymegbízottakat, profi politikusokat kinevezni, azt válaszolta: kettős feladatot látnak el. Egyrészt a kormány célkitűzéseit fogják területi szinten megvalósítani, másrészt nekik kell elvégezniük a nagy szervezeti integrációt. „Így nem kényszerítünk egyetlen hivatalnokot sem arra, hogy politikai döntéseket hozzon. Márpedig a helyi egyeztetések megkívánják a politikai típusú döntéseket is.” Egy másik kérdésre, hogy a megyei hivatalok felállításával mennyi pénz spórolható meg, az államtitkár nem tudott pontos összeget mondani, csak annyit: most 124,5 milliárdba kerül az integráció, ez a költségvetési öszszeg 23 ezer kormánytisztviselő munkájának ellentételezését fedezi, és a dologi költségeket. „Ez az évek során kevesebb lesz” –, fogalmazott, hozzátéve: nagyon nagy és sok éves munka, hogy létrejöjjön az egyablakos ügyintézés. – A rendszer takarékosabb, hatékonyabb és olcsóbb lesz, de 2011-ben ez még nem valósul meg. Több ezer jogszabályt át kell vizsgálni, hogy kiszűrjék a bürokratikus elemeket. Akkor tudjuk majd csökkenteni a létszámot és az apparátust is.

Az Országgyűlés november 16-án fogadta el azt a törvényt, amely alapján január 1-jén feláll a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal. A hatalmas szervezeti integrációban részt vesznek a területi igazságügyi hivatalok, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok, a földhivatalok, a regionális egészségbiztosítási pénztárak, a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, a regionális munkaügyi központok, a regionális munkaügyi felügyelőségek, a regionális munkavédelmi felügyelőségek, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság regionális felügyelőségei, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodái, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetei, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai, a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai, valamint az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságai. (A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal területi szervei csak a koordinációs-működési integráció körébe kerülnek bele.) Nem lehet kormánymegbízott helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, kisebbségi önkormányzat elnöke és kisebbségi önkormányzati képviselő. Kovács Zoltán, Pápa polgármestere azt mondta lapunknak: mivel összeférhetetlen, lemond polgármesteri tisztéről. Az időközi választást várhatóan tavasszal rendezik Pápán.

Mit csinálnak a „főispánok”?

Orbán Viktor miniszterelnök a legfontosabb dologról nem beszélt a kormányhivatalok vezetőinek kinevezésekor: arról, hogy mit fognak a „főispánok” csinálni – így reagált a kormánymegbízottak kinevezésére Lamperth Mónika. A szakmai munka irányítása ugyanis a főtitkár feladata a törvény szerint, politikai munka pedig nincs, nem lehet a kormányhivatalban. Sem a törvény, sem egyéb jogszabály nem ad világos feladatokat a számukra, ezért az MSZP álláspontja szerint kizárólag a totális hatalomkoncentrációt és a köztisztviselők politikai megregulázását szolgálja a politikai küldetéssel rendelkező vezetők kinevezése. Az elkövetkező időben az MSZP figyelemmel kíséri a fideszes pártkatonák működését, és minden olyan esetben, amikor a közigazgatásban a törvények és kormánydöntések szakmai végrehajtása helyett politikai befolyásolást tapasztalunk, a nyilvánosság figyelmének felhívása mellett megtesszük a szükséges jogi lépéseket – fogalmazott.

Demeter Ervin átveszi megbízólevelét