Horák Nóra gyilkosa 19 évet kapott
Az egész országot felkavaró gyilkosság 2008. november 23-án, kevéssel éjfél után történt, de csak másnap fedezték fel, amikor a lányáért aggódó apa rendőrökkel és a helyi polgárőrökkel keresni kezdte Horák Nórát. Holttestét Kiskunlacházán, a művelődési ház közelében lévő parkban találták meg. Barátai, akikkel előző nap együtt szórakozott, azt mondták: Nóra egyedül indult a művelődési házból valamivel éjfél után a közelben lakó unokanővéréhez. A rendkívül csinos kislány holttestét félig lemeztelenítették. A helyszínelőknek sikerült ondót és néhány szál vöröses színű fanszőrt rögzíteni a holttesten, a mellette talált két szál félig elszívott cigarettáról is tudtak DNS-t rögzíteni. A rendőrség kezdettől magányos gyilkost keresett. A friss hóval borított helyszín alapján megállapítható volt, hogy arra nem fordultak meg többen, dulakodásnak sem találták nyomát. Mindebből a nyomozók azt a következtetést vonták le, hogy Nóra feltehetőleg ismerte támadóját, nem menekült előle, a támadás pedig váratlanul érte.
A helyiek egy része azonban már másnap tényként hirdette, hogy a brutális gyilkosságot három roma fiatal követte el. Öt nappal a gyilkosság után, november 28-án egy a helyi önkormányzat által rendezett megemlékezésen beszédet mondott Répás József polgármester. Az idei helyhatósági választáson 72,77 százalékkal újraválasztott településvezető a nagygyűlésén – igaz, közvetve – szintén a romákat vélte a gyilkosság hátterében, amikor a sokat idézett beszédében azt mondta, elég volt a roma erőszakból Kiskunlacházán. Répás beszédében olyan korábbi eseteket sorolt, amelyeknek romák vagy romáknak vélt személyek voltak az elkövetői; egy 11 éves kislány meghiúsult elhurcolását, gyerekeket ért támadásokat, idősek otthonainak kifosztását, valamint azt, hogy „az utóbbi időben ismeretlen sötét autók cirkálnak a település utcáin”.
Az önkormányzat néhány nappal a gyilkosság után egymillió forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek. Három hónappal később Bencze József akkori országos rendőrfőkapitány még tízmilliót.
A rendőrség azért várt három hónapot a díjkitűzéssel, mert biztosak voltak abban, hogy a nagyszámú nyom, köztük az áldozat testén rögzített idegen DNS-minták alapján „külső segítség nélkül is képesek lesznek elfogni a tettest”. Három hónap elteltével azonban a politika türelme elfogyott, s egyre nagyobb nyomás nehezedett a rendőrségre, hogy mutasson fel eredményt.
A rendőrség már azt fontolgatta, hogy – a hazai kriminalisztika történetében először –Kiskunlacháza valamennyi férfijától DNS-mintát vesz, sőt, akár a szomszédos településeken és a Kiskunlacházán rendszeresen átutazóktól is, amikor a szerencse a nyomozók mellé állt. Egy helybeli asszony elszólta magát, s kiderült, hogy évekkel korábban kétszer is megtámadtak, illetve zaklattak nőket abban a parkban, ahol Nórát meggyilkolták. Az eset jogilag már elévült, ám a sértettektől kapott személyleírás komoly segítséget adott a nyomozóknak.
Ekkor újra beidézték a helyszín közelében lakó férfiakat egy rutinkihallgatásra.
„A kollégám majdnem lefordult a székéről, amikor meglátta Pocsai József vörös haját”, mesélte a gyanúsított elfogását követő sajtótájékoztatón Papp Péter, a Pest Megyei Rendőrfőkapitányság bűnügyi igazgatója. A rendőrség egy fontos információt ugyanis a tettes elfogásáig elhallgatott a nyilvánosság előtt. Azt, hogy az áldozaton vörös színű, idegen fanszőrzetet találtak. Utóbb azt mondták, abból, hogy valakinek vörös a fanszőrzete, még nem következik, hogy a haja is vörös.
Valójában ez volt az adu ász: Pocsait már a rutinkihallgatásról sem engedték haza.Átkutatták a tetthelytől alig 250 méterre lévő elhanyagolt, koszos házát, ahol a felhalmozott lomok és kacatok közt elrejtve megtalálták Nóra számos személyes holmiját: a mobilját, személyi és diákigazolványát. Másnap megérkezett az igazságügyi szakértői vélemény: Pocsai József DNS-e megegyezik a holttesten talált idegen anyagmintákból származó DNS-sel. Pocsai lényegében már az első kihallgatásán részben beismerő vallomást tett. Azt mondta, hogy a lány egy rövid beszélgetés után – eközben félig elszívtak egy szál cigarettát –önként szeretkezett vele. Aktus közben valaki megzavarta őket, ekkor gyengéden befogta a lány száját, majd amikor újra elcsendesedett a környék, folytatták. A lány még öltözködött – tehát élt –, amikor Pocsai, állítása szerint, magára hagyta a parkban.
Pocsai József aznap barátaival a dunavarsányi diszkóban szórakozott, közben hatnyolc sört ivott. Éjfél után ért vissza Kiskunlacházára, a művelődési ház közelében szállt ki barátja autójából, majd gyalog indult haza. Merő véletlen, hogy találkozott a lánnyal –mondta. Ismerősei vallomásából azonban kiderült, hogy Pocsai József aznap este többször is hangoztatta, hogy „mindenáron nőt akar”, és addig nem marad nyugta, amíg nem szeretkezik valakivel. H. Nóra állítólag hasonlított Pocsai volt barátnőjére. Valószínűleg ez lett a veszte.
