Mindent meg kell változtatni!

– Egy évünk van, hogy felvegyük a tempót, hogy átalakítsuk Magyarországot – mondta a Kossuth téren Orbán Viktor október 23-án, s egyértelművé tette: mindent meg akar változtatni, az alkotmánytól kezdve a médiát, az iskolákat, sőt a közerkölcsöket is. Egyszer van ilyen lehetőség, ha elszalasztják, „még a halálos ágyon is bánni fogják”.

„A nemzet igent mondott arra, hogy országunkban mindennek meg kell változnia, az alkotmánynak, a törvényeknek, a közéleti erkölcsöknek, a tabuknak, a médiának, a környezetvédelemnek, az iskolának és a közbeszerzéseknek. Mindennek, ami emberellenes és nemzetellenes, ami ész- és erkölcsellenes, mindennek, ami életellenes. Az adózásnak és a nemzettestvérek kitagadásának is” – hangoztatta Orbán Viktor a Kossuth téren, az október 23-i ünnepi nagygyűlésen. A téren összegyűltek tapssal, ovációval fogadták a mikrofonhoz lépő miniszterelnököt, aki az Országház lépcsőjén mondta el beszédét. „Ha túlnézünk az elmúlt nyolc év romjain, megláthatjuk a magyarok új évszázadát” – fogalmazott, s arra hívta fel a Kossuth tér közönségét: azzal a bátor tekintettel kell a jövőbe nézni, amellyel ’56-os hősei néztek szembe a rájuk meredő géppuskákkal.

Aztán elmondta, milyen országot „látunk magunk előtt”. Olyat, ahol a mi időszámításunk, ahol a mi közös mércénk szerint történnek a dolgok. Erős állam védi a közérdeket, értelmetlen buta szabályok nem gátolják azokat, akik dolgoznak, a külföldi vállalatok ugyanúgy adóznak, mint a magyarok – a kormányfő beszédét e ponton nagy tetszésnyilvánítás szakította meg. Orbán Viktor azzal folytatta: ahol garantálják a nyugdíjasok biztonságát, a nyugdíjak értékét, és nem engedik, hogy azt „eltőzsdézzék” mások. Szerinte ha a magyarok ma engednek a kétségeknek, holnap veszíteni fognak.

– Egy évünk van, hogy felvegyük a tempót; hogy átalakítsuk Magyarországot... Most ne hallgassunk a sápítozókra, a huhogókra, az örök bizonytalankodókra – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: akik kételkednek, azok a múlt emberei.

– Mi azok a magyarok vagyunk, akik hadat üzentünk a szovjet birodalomnak, akik fegyverrel is szembeszálltunk velük, akik végül hazaküldtük a katonáikat, emberveszteség nélkül kimentettük hazánkat a kommunizmus gerendái alól – emlékeztetett a miniszterelnök, hozzátéve: „mi aztán tudjuk, milyen a nehéz idő. Mi ismerjük, hogyan remeg a fejsze nyele a markunkban, amikor igazán kemény fába vágjuk.” Orbán megemlékezett arról is, hogy „négy éve még ezen a napon az akkori hatalom rohamrendőrökkel verette, lovas rendőrök kardlapjaival ütlegelte, vízágyúval és gumilövedékkel lövette a békés nagygyűlésen résztvevőket. De mi, magyarok itt vagyunk, és ők is ott lesznek hamarosan, ahol lenniük kell” – jósolta a miniszterelnök, aki erre ismét nagy tapsot kapott.

OrbánViktor emlékeztetett: hiába volt a rendszerváltás, „az elmúlt húsz évben, mint az őszi köd a reggeleket, megülte a lelkünket az érzés, hogy az ’56-os történet befejezetlen”. 1956 a magyarok befejezetlen története volt egészen 2010 áprilisáig – állította. Szerinte „a kétharmados forradalom megszabadított bennünket, ’56 örököseit attól, hogy a forradalom napján úgy érezzük, mégiscsak újra kell vívni ezt a harcot. Ez a harc a mi győzelmünkkel, az ’56-osok győzelmével, a rendszerváltók győzelmével, a szabad magyarok győzelmével ért véget 2010 áprilisában.”

– Most a demokratikusan elért szabadságunkat nem veheti el tőlünk, nem ronthatja le, nem fordíthatja vissza semmilyen külső erő. Arra fi gyelmeztetett: áprilisban megkapták a lehetőséget, hogy megnyissák a magyarok új, sikeres évszázadukat. Még a halálos ágyon is bánnák, amit elszalasztottak... Épp ezért a lecke szerinte az: amikor ott a lehetőség, amikor kinyílik a kapu, akkor nem szabad kételkedni. Akármilyen keménynek látszik is a fa, bele kell vágni. – Nem azért győztünk tavaszszal, hogy mindent hagyjunk a régiben, nem azért csináltuk végig a rendszerváltást, nem azért bírtuk ki az elmúlt nyolc évet, hogy amikor kitárul a jövő ajtaja, megtorpanjunk. Egyszer van ilyen lehetőség, ez a miénk, megharcoltunk érte, ne engedjük, hogy kicsússzon a kezünkből – mondta végül a miniszterelnök.

Kovács László, az MSZP alelnöke egyetért azzal, amit Orbán Viktor az 1956-os forradalom magyarországi és nemzetközi jelentőségéről mondott, de aránytévesztésnek tartja, hogy a miniszterelnök ezzel azonos súlyúnak állította be a Fidesz ez évi választási sikereit. A szocialista politikus szerint Orbán most is lebecsülte, igazságtalan kritikával illette az 1989-es rendszerváltás óta eltelt húsz esztendő eredményeit. Azt mondta, ha a kormányfő bírálata jogos lenne, akkor a korábban négy évig kormányzó Fideszt is súlyos felelősség terhelné. Ami a hazugságok rendszerének adott állítólagos kegyelemdöfést illeti, ezt majd akkor fogják megadni a választók, amikor számon kérik a Fideszen azokat a választási ígéreteket, amelyek hazug jellege fokozatosan lepleződik le – mondta. (Munkatársunktól)

Ünnepi megemlékezés az Országház előtt
Ünnepi megemlékezés az Országház előtt
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.