Diktátori módszerekkel vádolta meg elődjét, Demszky Gábort a fővárosi tulajdonú cégek vezetői pályáztatás nélküli kinevezése miatt Tarlós István három éve. Főpolgármesterként viszont magához vonná a fővárosi tulajdonban lévő cégek vezetőinek, igazgatóságának és felügyelőbizottságának kinevezési és visszahívási jogosítványát, valamint a díjazásuk megállapításának lehetőségét. A kizárólagos fővárosi tulajdonban lévő vállalatok esetén a munkáltatói jogokat közvetlenül gyakorolja majd, míg a többszemélyes társaságoknál a cég legfőbb szerveinek döntését megelőzően határoz ezekben a kérdésekben. Az érintett vállalati körbe tartozik többek között a BKV, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt., a Fővárosi Vízművek, a Főgáz, a Főkert, a Fővárosi Közterület-fenntartó, a Parking Kft. és a Főtáv is. (Különös kivétel a Fővárosi Közterület-felügyelet, amelynek igazgatóját ezentúl a Fővárosi Közgyűlés nevezi ki.)

Az előre bejelentett fővárosi fejcserék előkészítéseként már az első „munkaközgyűlésen” szavaznak a szervezeti ésműködési szabályzat fent említett tartalmú módosításáról. Ám ezzel korántsem térnek vissza az origóhoz: a fővárosi cégek vezetőinek munkáltatói jogait egészen 2007-ig a Fővárosi Közgyűlés gyakorolta, ám akkor az SZDSZ–MSZP-többségű városvezetés átruházta ezt a jogát a gazdasági bizottságra. A bizottságban lévő kétharmados többségük meggyőzőbb biztosítéknak tűnt politikai akaratuk érvényesítésére a közgyűlési egyfős előnnyel szemben. György István jelenlegi főpolgármester-helyettes, a BKV-feljelentésdömping elindítója már akkor úgy vélte, hogy a szocialisták által felépített kézi vezérelt cégvezetés célja az ellenzéki kontroll teljes kiiktatása, amely egyenes úton vezetett a korrupciós ügyekhez.

Tarlós István hasonló következtetésre juthatott. Lapunknak adott korábbi interjújában úgy fogalmazott: a városházi ügyosztályokon folyó szakmai előkészítő munka megerősítése révén csökkenthető a bizottságok száma és feladataköre. Számos jogkör visszatelepíthető a közgyűléshez. Példaként pedig éppen a cégvezetők kinevezését vagy a többmilliárdos nagyberuházások közbeszerzéseit említette. A változtatás okaként pedig a bizottságok átláthatatlan működését jelölte meg mint a korrupció melegágyát.

Nos, a bizottságok számát már az alakuló ülésen csökkentette az új főpolgármester, most pedig a kinevezési rendet alakítja át, igaz, mint mindebből kiderült, nem teljesen a korábbi elképzelések szerint, hiszen a közgyűlés helyett inkább ő maga dönt a személyi kérdésekről.

– A rendszerváltás óta még soha nem döntött főpolgármester a kinevezésekről. Előbb a közgyűlés, majd a szakbizottságok felügyelete alá tartozott a cégvezetők kiválasztása. Ez ugyanis óriási politikai felelősséget ró a jogot gyakorlóra – magyarázza Horváth Csaba, a fővárosi szocialista frakció vezetője, aki a nyilvános pályáztatást célravezetőbbnek tartaná. – Ha Tarlós István most magához vonja a személyi kérdéseket, akkor ezzel a felelősséget is teljes mértékben magára vállalja. Ez súlyos teher lehet – tette hozzá –, hiszen az általa kijelölt személy valamennyi tettéért, munkavégzésének minőségéért felelni tartozik.

Távozik hivatalából Budapest főjegyzője, Tiba Zsolt is. A posztot 22 éve betöltő szakember Tarlós Istvánnak tett ígéretéhez híven a közgyűlés előtt néhány nappal benyújtotta lemondását. A főjegyző munkaviszonya az év végén szűnik meg. A megüresedő posztot pályázat útján töltik be.