Megpecsételt alkotmány

Úgy mentünk bele az alkotmányozási folyamatba, hogy sem a céljai nem világosak, sem a szabályai. Még az sem tisztázott, szükség van-e egyáltalán új alaptörvényre –hangzott el a Politikatörténeti Intézet csütörtöki vitáján.

Abban a vita résztvevői, Kilényi Géza, Pokol Béla és Vastagh Pál alkotmányjogászok egyetértettek, hogy az 1949-es alkotmány generáljavításra szorul, de arról már jelentősen eltértek a vélemények, hogy okvetlenül fel kell-e borítani ennek apropóján a meglévő berendezkedést.

Kilényi Géza volt alkotmánybíró emlékeztetett rá, hogy a nyolcvanas években hat éven át vezetett egy alkotmány-előkészítő bizottságot, most viszont még hat hónap sincs a készülő új alkotmány megvitatására. Felhívta a figyelmet, hogy „az alkotmánynak akkor is működőképesnek kell lennie, ha nincs kétharmados többség”. – Nem szabad felrúgni a jogállamiság olyan alapértékeit, mint a hatalmi ágak elválasztása vagy a jogszabályok visszamenőleges módosításának tilalma – fogalmazott Kilényi, mivel ezek gátolják a hatalom önkényuralommá torzulásának veszélyét. Ehhez képest szerinte a végrehajtó hatalom (a kormány) kisebb-nagyobb mértékben valamennyi hatalmi ágra (törvényhozás, bíróság, Alkotmánybíróság, köztársasági elnök, ügyészség) „rá akar tenyerelni”. Azt az igényt viszont nem lehet lesöpörni, tette hozzá Kilényi Géza, hogy a külföldön élő magyaroknak valamilyen módon legyen szavazati joguk, de csak magyar állampolgársághoz kötve.

– Szükség van új alkotmányra, hiszen húsz éve várat magára, hogy a legitimitás pecsétjét ráüssük – érvelt Pokol Béla. A volt kisgazda politikus szerint a pecsételés ideje elérkezett, és noha „a pecsét elég súlyos” (két és fél millió szavazat áll a kétharmadmögött), az alkotmányozás legitimitását mégis növelné, ha a megyei közgyűlések képviselőivel kiegészített parlament vagy alkotmányozó nemzetgyűlés fogadná el az alaptörvényt. Pokol beemelné a Szent Korona-tant az alkotmány preambulumába, szabályozná továbbá, hogy az AB elnökének választásakor ne dönthessenek lobbiérdekek.

– Nincs alkotmányozási kényszerhelyzet – ez Vastagh Pál véleménye. Szerinte nyugodtan, széles körben kellene előkészíteni az új alaptörvényt, bár még az sem világos, mi a célja az alkotmányozásnak: a jelenlegi alkotmány javítása vagy az alkotmányos berendezkedés felforgatása.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.