Az RTL Klub és a TV2 még az 1997-es induláskor engedélyezte a kábelszolgáltatóknak, hogy műsorukat ingyen vehessék át, ahogyan az Antenna Hungária is ingyen továbbítja azokat az analóg (antennás) és földfelszíni digitális (MinDig TV) szolgáltatásán. Tizenhárom év elteltével az RTL Klub felmondta az egyezséget: jövő januártól havonta háztartásonként 490 forint plusz áfát (csomagmegállapodás esetén kevesebbet) kér műsora továbbításáért. Az RTL – miként az évek óta hasonló terveket szövögető, de továbbra is a háttérben tárgyaló TV2 – arra hivatkozik, mindenkinek fizetnek a szolgáltatók, csak éppen a legnépszerűbb kereskedelmi adóknak nem.

A kábelszolgáltatók szervezetei ellenben azt állítják, az „akár 1200 forintra rúgó” „drasztikus előfizetői díjat” a szolgáltatók nem fogják tudni kigazdálkodni, ezért az előfi zetőkre háríthatják. „Az ágazat nem kíván partner lenni abban, hogy az előfizetők a nagy tömegű reklám megtekintése mellett még előfizetési díjjal is fizessenek az antennával bárki által fogható csatornákért”, írja a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség.

A drámai hangvétel a tévétársaságok szerint indokolatlan, mivel egyrészt nincs szó 1200 forintos havidíjról (az RTL 490 forintos ajánlata csak a listaár, a TV2 nem említett öszszeget), másrészt a szolgáltatóknak van éppen elég bevételük ahhoz, hogy kigazdálkodják a havi díjat, legfeljebb kiejtenek néhány népszerűtlenebb csatornát a csomagjukból.

Az RTL Klub azzal vágott vissza a kábelszolgáltatóknak: épp ők tettek szert több százmilliárdos bevételre, amikor a tévék indulásakor azok műsorait nem a „szociális”, hanem a drágább csomagokba tették. Ezen az összegen viszont a szolgáltatók csak a tematikus adókkal osztoznak, azzal a két adóval nem, amelynek köszönhetik, hogy az előfi zetők a drágább csomagokat választották.

„A kábelszolgáltatók ráadásul jelentős állami támogatásokhoz is jutottak a hálózataik fejlesztéséhez, amelynek anyagi fedezetét éppen az országos kereskedelmi televíziók koncessziós díja adta. Így ma Magyarországon az a helyzet, hogy a kábel-előfizetők gazdagítják a kábelszolgáltatókat, fizetnek sok olyan csatornáért is, amelyet ritkán vagy akár soha nem néznek. A kábelszolgáltatók a nekik befolyó tízmilliárd feletti éves bevételeiken csak éppen azokkal a társaságokkal nem osztoznak, amelyeknek elsősorban köszönhetik ezen bevételeik keletkezését”, közölte az RTL Klub, egyfajta megoldásként említve, hogy azokat a csatornákat szerepeltessék legnagyobb csomagjaikban, amelyekre „valóban tömeges nézői igény mutatkozik”.

– Ha a díjat bevezetik, akkor az előfizetői díj növekedésének elkerülése érdekében amás csatornáknak fizetendő díjak nyilvánvalóan csökkennek, és ezzel helyzetük romolhat. Ha végül mégis sok helyről kiszorulna az RTL, akkor az némileg átírhatja a reklámpiacot is, és a kis csatornák növelhetik a reklámbevételeiket – nyilatkozta lapunknak Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke. Megkerestük a nagy kábelszolgáltatókat is, akik egyértelművé tették, hogy nem kívánnak fizetni a csatornákért. (Nem kívántak külön nyilatkozatokat tenni; a T-Home-nál is csak annyit közöltek: már tárgyalnak az RTL vezetésével.)

Egymástól függetlenül több cégvezető is felhívta a figyelmünket arra, hogy az RTL Klub maga is hajlandónak mutatkozik „jelentős árengedményre”, ha az IKO-csatornákkal együtt csomagárat vesznek igénybe. Egy ilyen verzió nyilván a cég érdekkörébe tartozó kisebb csatornák versenyhelyzetét javítaná. A kábeltévés cégek azonban nem tudnak a legolcsóbb csomagokba annyi csatornát betenni, mint amennyit ez a csomag tartalmaz, csak akkor, ha más, meglévő csatornákat kivesznek. A portfólióból a Cool, a Sportklub és a Film+ népszerűségét elismerik a megkérdezett üzletemberek, akik szerint a cég többi csatornájának jelenlétét az alapcsomagokban a népszerűségük és az ügyfelek igénye biztosan nem indokolja. A kábelcégek olyan megoldásban gondolkodnának, amellyel nem emelkedik az előfizetési díj, kivált a távközlési adó bevezetésének ismeretében.

A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség képviselte szolgáltatók 2,1 millió háztartásba juttatják el a műsorokat, s vannak olyan cégek, ahol az ötven százalékot is meghaladja az alapcsomagot előfizetők aránya. Ők egy esetleges áremelés esetén akár a szolgáltatást is lemondhatják, ez esetben pedig pont nem az RTL veszti el a nézőit (hiszen az ő műsorát antennával is lehet fogni), hanem más, csak kábelen fogható csatornák. Vagyis miközben a nagy tévétársaságok oldalán akár tíz-(reális esetben három-öt-) milliárdos extra bevétel is keletkezhet, addig a kisebb adókat tönkre is teheti ez a lépés, miközben a kábeltévés cégek 6,5 százalékos válságadót fizethetnek ötmilliárd forint fölötti árbevételük után.

A konfliktust tovább bonyolítja, hogy a hírek szerint az RTL Klub a földi sugárzást biztosító Antenna Hungáriát is megsarcolná.

– Nem látjuk bárminemű díjfizetés jogalapját, annál kevésbé, mert a digitális földfelszíni televíziós műsorszórásra hosszú távú szerződéssel rendelkezünk a kereskedelmi csatornákkal – válaszolta megkeresésünkre az Antenna Hungária (az RTL Klub műsora a szerződés szerint a Min-Dig TV szabadon fogható kínálatának részét képezi, azaz a 2,5 millió „antennás” 2020-ig előfizetési díj nélkül nézheti a csatornákat).

– Feloldhatatlan a nézetkülönbség, ezért mindenképpen a szabályozás a megoldás – ezt már a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, Szalai Annamária mondja a kialakult helyzetet jellemezve. A hatóság vezetője úgy látja, részben a politika felelőssége a kialakult helyzet, hiszen a médiatörvényként ismert, 1996-ban született jogszabály kimondta: szabályozni kell a műsorelosztást. Ezzel tehát 14 éve adósak a honatyák.

– Mint volt képviselő emlékszem, hogy volt néhány kísérlet a szabályozásra, de egyiket sem koronázta siker – mondta az elnök, aki szerint a digitális átállás kapcsán újra időszerűvé vált e szektor szabályozása, már csak azért is, mert a távközlési cégeket is érintő elektronikus hírközlésről szóló törvény a kábelcégek tevékenységéről alig rendelkezik. Eközben ezek a cégek már telefonszolgáltatást is nyújtanak, s a telefonszolgáltatók beléptek a műsorelosztó piacra is: vagyis a technológia konvergenciáját a törvénykezés ez idáig képtelen volt követni.

Szalai Annamária úgy gondolja: az RTL lépése rosszul időzített. A társaságnak meg kellene várnia a szabályozást, amelynek a nézők érdekeit kell előtérbe helyeznie. – A törvényalkotás folyamán figyelembe kell venni a szakmai és a piaci szempontokat, a technológiai konvergenciát, a fejlődés lehetőségét és a platformsemlegességet – sorolja a hatóság elnöke, aki ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy minden szereplő számára egyenlő feltételeket kell biztosítani, s ha a nézőktől valamiért pénzt szednek, annak költségarányosnak kell lennie.

A nemzetközi gyakorlatban egyébként két kategóriát állapítanak meg: az úgynevezett „must carry” csatornák azok, amelyeket minden cégnek kötelezően továbbítania kell, a „must offer” pedig azt jelenti, hogy ha egy műsorszóró létrehoz egy saját csatornát, nem korlátozhatja annak más hálózatokon való továbbítását. Utóbbira példa lehet a Digi, előbbire pedig jellemzően a közszolgálati csatornák. A hazai szabályozás ugyanakkor nem foglalkozik a „must offer” kérdésével.

Eddig tehát mindenki egyenlő feltételeket szeretne – továbbra is kérdés, ki fizet a végén.

A TV2 évek óta tárgyal a kábelszolgáltatókkal: „Azt vizsgáljuk, hogyan tudnánk a terjesztési bevételeinket a nemzetközi piacokon megszokott szintre hozni anélkül, hogy ezt a nézőkkel fizettetnénk meg.” A tévé illetékese szerint csak akkor lépnek, ha sikerül megállapodniuk, ennek hiányában tehát nem teszik fizetőssé a csatornát. Viszont már vannak olyan szolgáltatók, „akikkel sikerült megtalálni a közös hangot és a megoldást”, magyarul, amelyik már most is fizet a műsoraik átvételéért, de hogy melyik az, mennyit fizet, és ráterhelte-e a díjat az előfizetőkre, arra nem kaptunk választ.

A földfelszíni analóg sugárzásra 2011 végéig (a digitális átállásig) van koncessziója a két országos kereskedelmi adónak, így 800 ezer alacsonyabb státuszú „antennás” háztartást érnek el, míg kábelen 2,6 millió magasabb státuszút, digitális földfelszínin pedig (amire 2020-ig van szerződésük az Antenna Hungáriával) egyelőre csak 100 ezret – viszont ez a legmagasabb státuszú, legtehetősebb célcsoport.

Mindenképpen a szabályozás a megoldás