Ahol nem nyert, ott blokkol a Fidesz
A Fidesz képviselői Szegeden, majd Esztergomban is megtagadták az együttműködést az ellenzéki polgármesterrel. A szocialista Botka Lászlónak, illetve a függetlenként megválasztott Tétényi Évának sem lesz tehát könnyű dolga. A Fidesz ebben a helyzetben akár arra is játszhat, hogy bizonyítsa: a nemzeti együttműködés rendszere kizárólag akkor működik, ha a polgármestert is a jobboldal adja. Ahol pedig a testületben abszolút többségük van – például a főváros XX. kerületében, Budaörsön, Esztergomban vagy Nyírbátorban –, az önkormányzat feloszlatásának kimondásával új választást kényszeríthetnek ki.
Botka László nem tartja véglegesnek, hogy a Fidesz–KDNP nem fogadta el a felkínált alpolgármesteri posztokat. Úgy tudja, a Fidesz mértéktartó képviselői hajlanának az együttműködésre, ám azt érzékeli, hogy minden a pártközpontban dől el. Botka szerint pártpolitikai megfontolásokból sem lehet eredményes a szegedi önkormányzat munkájának bénítása: több mint négyezer szavazattal kapott többet, mint fideszes riválisa, a húsz fideszes képviselőjelölt pedig csupán mintegy kétszáz vokssal előzte meg a húsz MSZP-st. Botka szerint így egyértelmű, hogy a Fidesz több ezer szavazója is őt támogatta. Botka attól sem tart, hogy hat hónap után egy esetleg megismételt választáson vereséget szenvedne.
Budaörs első embere sem borúlátó. Az egykor SZDSZ-es, most a Budaörs Fejlődéséért Egyesület színeiben hatodik alkalommal polgármesterré választott Wittinghoff Tamás szerint az önfeloszlatás könnyen az azt kezdeményezőkre ütne vissza. Épp ezért nem tart attól sem, hogy a helyi ellenzék az együttműködést ellehetetlenítő központi utasításokat kapna. Maga egyébként nagy gyakorlatot szerzett a kisebbségi „kormányzásban”: a település élén töltött húsz esztendő nagyobb részében a helyi ellenzék volt többségben.
Együttműködésre vagyunk kényszerítve – véli Balla Jánosné, Nyírbátor harmadik ciklusát kezdő szocialista polgármestere. Nyírbátorban a Ballánéval együtt 12 tagú testületben négy fideszes, két KNDP-s, három MSZP-s és jobbikos, valamint egy független képviselő ül, de az egyik fideszes jelölt máig nem vette át a mandátumát.
A polgármester szerint mégsincs abszolút többsége senkinek, mert úgy látja, a Fidesz és a KDNP közt nincs egyetértés. Az alakuló ülésen egyébként a polgármester eddigi alpolgármesterét nevezte meg helyettesének, de ő, mint az várható volt, nem kapott többséget. A Fidesz városi elnöke erre azt mondta Ballánénak: „Erzsike, van neked akkora teherbírásod, hogy vígan elvezeted a várost alpolgármester nélkül is”.
Gajda Péter kispesti szocialista polgármester nem tudja, hogy az együttműködésről helyben döntenek, vagy felülről kapnak instrukciókat a kormánypártiak. Itt különleges helyzet állt elő: egy választókerületben meg kell ismételni a szavazást, és csak azután dől el, hogy a Fidesz megőrzi-e az „eltrükközött mandátumot”, s abszolút többséget szerez, vagy csak nyolc képviselője lesz, szemben a hét MSZP-s és egy-egy LMP-s, illetve jobbikos városatyával. Gajda különben kész arra is, hogy alpolgármesteri posztot ajánljon fel az ellenzéknek.
Az érintettek tehát még látnak esélyt az együttműködésre. Ugyanakkor a korábbi tapasztalatok alapján van okuk az aggodalomra: Törökbálinton nyolc jobboldali, illetve két másik képviselő kezdeményezésére 2007-ben sikerült kimondani az önkormányzat feloszlatását, ami Keller László szocialista polgármester bukását is jelentette. A Fidesz feloszlatta volna a terézvárosi és az újbudai képviselőtestületet és a fővárosi, valamint a Heves megyei közgyűlést is, ám a többség egyik esetben sem támogatta a kezdeményezést. Igaz, ezzel az eszközzel a szocialisták is próbálkoztak: az egyes vélemények szerint 2009 őszére csődközeli állapotba került várpalotai önkormányzat önfeloszlatását próbálták elérni, ugyancsak sikertelenül.
Egyelőre nem tudni, hogy a helyi ellenzék valóban elutasítja-e az együttműködést, vagy mutat hajlandóságot a kompromisszumokra, a végletekig azonban nem feszíthetik a húrt. Korábban Hódmezővásárhely polgármestere és a városi közgyűlés között 2000-re feszültté vált a viszony, s már az is szóba került, hogy a kormány kezdeményezi a testület feloszlatását. Ennek kapcsán az Alkotmánybíróság véleményét kérték. A bírák leszögezték: „a helyi önkormányzás zavartalanságának fenntartása, feltételeinek biztosítása a helyi képviselő-testületnek és a polgármesternek egyaránt alkotmányos kötelessége”.
E körbe tartozik, hogy legyen alpolgármester, mert anélkül nehezen működhet egy nagyobb önkormányzat. Az AB felhívta a figyelmet arra is, hogy „az önkormányzati feladatokat mindenekelőtt a képviselő-testület látja el, valamennyi hatáskörét saját maga gyakorolhatja, s maga – mint az önkormányzati hatáskörök elsődleges címzettje – határoz arról is, hogy átruházza-e azokat a polgármesterre”. Vagyis: a többség elhatározásán múlik, hogy erősíti vagy gyengíti a településvezető pozícióit, akinek a mozgástere „saját jogon” igen szűkre szabott.
