Orbán: Hajrá, Budapest!
Ha hajót akarsz építeni, nem az a legfontosabb, hogy összegyűjtsd a mérnököket és a hajóácsokat, hanem hogy felébreszd a vágyat a végtelen után – idézte Antoine de Saint-Exupéry szavait Orbán Viktor miniszterelnök a Fővárosi Közgyűlés tegnapi alakuló ülésén. Majd rögtön értelmezte is a tollforgató szavait: a fővárosiak a változásra szavaztak. Budapest új vezetői vissza nem térő lehetőséget kaptak a polgároktól, és egyúttal súlyos felelősséget vettek a nyakukba. Az ország népe most azt várja Budapesttől, hogy vessen véget a züllésbe fordult hanyatlásnak, nevezze meg a felelősöket, és számoltassa is el őket. Ha ez elmaradna, az emberek joggal gondolhatják azt, hogy minden ugyanúgy megy tovább. A nemzeti ügyek kormánya támogatni fogja a fővárost éllovas törekvéseiben. Egyébként pedig „Hajrá, Magyarország! Hajrá, Budapest!” – nyitotta meg a miniszterelnök a Fővárosi Közgyűlés ünnepi alakuló ülését az Újvárosháza zsúfolásig megtelt dísztermében.
Budapestnek, úgy tűnik, szüksége is van a biztatásra. Tarlós István főpolgármester szerint a főváros pénzügyi állapota a korábban jelzettnél is aggasztóbb. A 2011-es költségvetési év finanszírozása bizonytalanná vált. Alátámasztásul a BKV vezérigazgatójának legfrissebb jelentését idézte, amelyből kiderül, hogy a közlekedési vállalat 800 milliárd forint adósságállományt halmozott fel az elmúlt években. Gyors változásokra van szükség, és a város szívfájdalom nélkül megteszi a szükséges intézkedéseket. A városházi apparátus beígért megritkításán túl azonban nem közölt részleteket a terveiből.
A konstruktív ellenzéki szerepre készülő MSZP előbb frakciószünetet kért, majd sajtótájékoztatót tartott. Horváth Csaba frakcióvezető végtelen türelemmel ismételte el az újságíróknak újra és újra: nem állja meg a helyét a főváros csődközeli helyzetére vonatkozó állítás. Az ilyen kijelentések legfeljebb arra alkalmasak, hogy rontsák a főváros –fejlesztésekhez elengedhetetlenül szükséges – hitelfelvételi pozícióit. A szocialista frakcióvezető ugyanakkor értelmezhetetlennek tartja a BKV-adósságról naponta elhangzó számokat, amelyek között nincs két egyforma. Ilyen alapon ezermilliárdról is beszélhetünk, s éppen annyi valóságalapja lenne, mint a 800 milliárdnak. A miniszterelnök látogatását megtisztelőnek érezte, de kicsit csalódott volt. Azt remélte ugyanis, hogy Orbán Viktor magával hozza az előző kormány által BKV-működésre szánt 7,5 milliárdról szóló csekket. De nem tette.
Orbán Viktor szintén újságírók gyűrűjében bizakodott abban, hogy közös akarattal megtalálják a megoldást. – Budapestnek nem csupán működnie kell, hanem fejlődnie is –tette hozzá. A részletekről jövő hét elején egyeztetnek a főpolgármesterrel.
A városházára szürke eminenciásként visszatérő Atkári János a közgyűlés szünetében elárulta, hogy rendkívül nagy lyukat lát tátongani a főváros költségvetésében. A fedezetlen elkötelezettségek a legnagyobb jóindulattal számolva is elérik a hatvanmilliárd forintot. –A lyuk betömködése elképzelhetetlen állami segítség és fővárosi megtakarítások nélkül – jegyezte meg a politikai és a döntési jogkör nélküli pénzügyi tanácsadóvá avanzsált egykori főpolgármester-helyettes. A takarékoskodást az intézményi beruházások elhalasztásával kezdhetik meg, de ez kétségtelenül nem lesz elegendő. A már megkezdett fejlesztéseket viszont már aligha lehet leállítani, mivel azok pénzügyi és jogi értelemben is túlzottan előrehaladtak. Ráadásul keveset lehetne rajtuk megspórolni. Ezek közé sorolta egyébként a 4-es metró beruházását is. Jóval többet hozhat a konyhára bizonyos feladatok átadása az államnak, illetve az ellátások csökkentése. Ám az érintett ellátások körének meghatározása nem az ő tiszte.
A város rendkívüli pénzügyi helyzetének taglalása után a képviselők szavaztak a vezetői fizetésekről. Tarlós István főpolgármester illetményét havi 671 550 forintban állapították meg, amelyet 201 465 forint költségátalánnyal és egy hivatali gépjárművel egészítettek ki. György István, Csomós Miklós, Pesti Imre és Bagdy Gábor főpolgármester-helyettesek havi illetményét 670 000, 654 420, 630 000, illetve 661 400 forintban határozták meg. Rövid zárt ülésezés után döntés született a bizottságok elnökeinek, alelnökeinek és tagjainak személyéről, majd megszavazták a hat tanácsnokot is.
Végezetül pedig húszmillió forintot ajánlottak fel a vörös iszap sújtotta településeknek. Az áldozatokra az ülés elején egyperces néma felállással emlékeztek.
