Kétharmados parlamentarizmus
Orbán Viktor még tavaly novemberben azt mondta, hogy nem tervezi és nem támogatja a magyar közjogi rendszer teljes felforgatását. Az elmúlt száz napban a Fidesz, ha nem is forgatta fel teljesen, de jelentősen átalakította a közjogi rendszert, és jövő tavaszra új alkotmányt készít elő. A párt választási ígéretének megfelelően már az októberi helyhatósági választásoktól felére csökken az önkormányzati képviselők száma.
Ezzel párhuzamosan a nagy pártoknak kedvező átalakítást hajtottak végre a jelölési rendszeren, mert az indulóknak a korábbiaknál rövidebb idő alatt több ajánlószelvényt kell összegyűjteniük. Például a budapesti főpolgármester-jelölteknek eddig negyvenöt napjuk volt az induláshoz szükséges tizennégyezer kopogtatócédula megszerzésére, most csak két hét huszonnyolcezerre. A választójog szűkítését jelenti az a már elfogadott alkotmánymódosítás, amely megfosztotta a választásokon való indulás, a jelöltség jogától azokat a rendőröket, katonákat és titkosszolgákat, akik három éven belül szereltek le.
A parlament már elfogadta azt az alkotmánymódosítást is, amely a jelenlegi 386-ról legfeljebb 200-ra csökkenti az országgyűlési képviselők létszámát. Kétségtelenül régi adósságát törleszti majd a parlament azzal, hogy 13 képviselői helyet biztosít a magyarországi kisebbségeknek. Ezt az alkotmánymódosítást azonban a Fidesz még csak vitaindítónak szánta, mert külön parlamenti bizottság dolgozza ki a részleteket. Az eddig nyilvánosságra került tervek szerint 2014-ben már 198 fős parlament alakulna (plusz a 13 kisebbségi képviselő), megtartanák a mostani egyéni és listás vegyes választási rendszert.
A parlamenti többség hatalmát növelte a Fidesz az alkotmánybírók választási rendjének átalakításával. Az ellenzéki jogosítványokat jelentősen szűkítő alkotmánymódosítás értelmében a kormánypártok egyedül is tudnak alkotmánybírókat jelölni és választani, mint ahogy azt meg is tették Stumpf István és Bihari Mihály esetében.
Erősítették a kormányfő közjogi státuszát az első alkotmánymódosítással, a miniszterelnök-helyettesi poszt létrehozásával, az új kormány mozgásterét pedig szélesítették azzal a törvénnyel, amely lehetőséget ad a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátására. Sólyom László köztársasági elnök júniusban megfontolásra vissza is küldte a törvényt a parlamentnek, mert szerinte az veszélyezteti a közigazgatás semleges és szakmai alapokon nyugvó működését, a Fidesz azonban nem akceptálta az államfő kifogását, és újra megszavazta a törvényt.
Ugyancsak a kormány befolyásának egyértelmű növelését jelenti a hazai hírközlést és médiát felügyelő központi médiahatóság létrehozása, amelynek elnökét a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre.
Az Orbán-kormány a rendszerváltás óta elsőként az alkotmány módosításával visszamenő hatályú büntetőintézkedéseket vezetett be a közszférára. Egyértelműen az elszámoltatást szolgálja, hogy a kétmillió forint feletti végkielégítéseket, jutalmakat és szabadságmegváltásokat 98 százalékos különadóval sújtották.
