„A magyar kormány számára nem volt meglepetés, hogy az IMF feláll a tárgyalóasztaltól. Fel voltunk készülve erre”, mondta lapunknak az egyik magyar tárgyaló, aki a Nemzetközi Valutaalap elvárását Magyarországgal szemben nem tartotta „korrektnek”. Azt, hogy az IMF váratlanul a Washingtonba való visszatérés mellett döntött, jórészt az váltotta ki, hogy a magyar fél már az elején egyértelművé tette: kizárólag a 2010-es hiánycél, a 3,8 százalék mellett kötelezi el magát. A korábbi IMF–Fidesz-konzultációkon arról ugyanis nem volt szó, hogy a 2011-es 2,8 százalékos hiánycélt is „kőbe kellene vésni”.

– Az IMF eleve úgy számolt, hogy a magyar kormány nem tette meg a szükséges lépéseket a 2010-es 3,8 százalék eléréséhez. A valutaalap 4,1 százalékot kalkulált úgy, hogy az általános költségvetési tartalék a GDP 0,2 százaléka lett volna.Másrészt szociális fronton rendszerszintű kiadáscsökkentést javasoltak (nyugdíjasok utazási kedvezményének elvonása, a rászorultaknak biztosított gáz- és energiaár-kompenzáció megszüntetése), fontosnak tartotta volna az egészségügyi reformot és a MÁV–BKV-racionalizálást is – közölte forrásunk, hozzátéve: az IMF-delegáció nem utasította el eleve a banki különadót, de a 200 milliárdot megfelezte volna.

A lex Járait illetően pedig az EU-jogszabályokkal ellentétes állami protekcionizmusról beszéltek. A súlyos kritikák és a nagy nyomás ellenére azonban információink szerint mégis marad a lex Járai, azaz nem kell bankadót fizetni azoknak a biztosítóknak, amelyek a „tevékenységi engedélyt első alkalommal 2007. június 1-jét követően” szerezték meg. Így a Járai Zsigmond nevével fémjelzett CIG Közép-európai Biztosítónak sem.

Olyan módosítás viszont nagy valószínűséggel lesz, hogy nemcsak a Magyar Posta közszolgáltatással kapcsolatos pénzforgalmi közvetítő tevékenysége kerül ki a bankadó hatálya alól, hanem valamennyi pénzügyi közvetítő tevékenység.

Az már biztos, hogy nem lesznek az önkormányzati választások után megszorítások – állítják fideszesek.

– A „gyurcsányi modell”, vagyis az, hogy a választások előtt ígérek, aztán megszorítok, elfogadhatatlan Orbán számára. Népszerűségvesztést el lehet szenvedni, hitelvesztést nem – teszik hozzá. Kósa Lajos is ezt erősítette meg tegnap a köztévében, amikor a Fidesz ügyvezető alelnöke így üzent az IMF-nek: Magyarország fegyelmezetten teljesíti fizetési kötelezettségeit, busásan megfizeti az adósságát. Eközben nem lehet kizárólag a magyar átlagembereken elverni a port, „ez nem fog menni”.

A külföldi sajtóban megjelent erősen kedvezőtlen véleményekre reagálva azt mondta – idézzük –, „a külföldi partnereknek szokatlan az a magatartás, hogy nem az ő kegyeiket keresi egy kormányzat, hanem saját választópolgárainak az érdekeit próbálja képviselni. Bennünket a magyar választópolgárok választanak, nem a Wall Street Journal”. Kósa Lajos szerint az IMF „nehezen emészti meg, hogy ha egy pici országban meg lehet csinálni, be lehet vezetni a bankadót, akkor mi lesz a többiekkel”.

Fideszes vezető politikusok 2011-re sem tartanak elfogadhatónak bármiféle lakossági megszorítást. A 3 százalék körüli hiánycélt a kormány egyrészt az adókedvezmények megszüntetésével szeretnék elérni, másrészt a bankadóval. És ehhez hasonló különadót vetnének ki például az energia- és a távközlési szektorra is.