Már a parlamenti választás előtt vádlottként látták volna a legszívesebben fideszes körökben Molnár Gyulát, Újbuda MSZP-s polgármesterét. A főváros XI. kerületének máig viszonylag népszerű első emberét korábban ugyanis gyanús ingatlanügyletekkel hozták kapcsolatba. A napokban pedig a kerületi önkormányzat egy volt MSZP-s helyi képviselője, Krausz Csaba – akit a Zuschlag-ügy ötödrendű vádlottjaként első fokon három év börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra ítéltek – az Indexnek azt nyilatkozta, a büntetőeljárásban érintett egyik alapítványon keresztül 1,8 millió forintnyi illegális kampánytámogatást juttatott Molnárnak.

„Mindenáron le akarják vadászni a Gyulát” – kommentálták a hírt szocialista körökben. Forrásaink állítják: a Fidesz az őszi helyhatósági választáson valamennyi nagyobb település polgármesteri székét magának akarja, és minden követ megmozgat, hogy lejárassa a potenciális ellenfeleket. Molnárt pedig különösen komolyan kell venni, hiszen tavasszal ugyan alulmaradt a Fidesz és a KDNP jelöltjével szemben, azonban a második fordulóban elért 44 százalékkal a szocialisták közül a harmadik legjobb eredményt hozta. Így a főváros legnépesebb kerületében az őszi önkormányzati választás sem tekinthető lefutottnak. Ráadásul itt a Fidesz bajban van: miután hosszas huzavona után sem sikerült megegyezésre jutni a polgármesterjelölt személyéről, a helyi szervezetet is feloszlatták.

A szocik összeesküvés-elméletet gyártanak, vagy a Fidesz tényleg mindenáron „a Gyula” fejét akarja? Ezt kívülállóként szinte lehetetlen eldönteni, ám tény: a Kopaszi-gát körüli, egykor állami tulajdonban volt, majd a XI. kerületi önkormányzat birtokába került terület magánkézbe adása miatt – Schneller Domonkos helyi fideszes képviselő feljelentése alapján – valóban nyomozás folyik. A rendőrség a Kincstári Vagyoni Igazgatóság két munkatársát – egy főosztályvezetőt és a vezérigazgató egyik tanácsadóját – májusban gyanúsítottként hallgatta ki, mert jelentős kárt okoztak az államnak, amikor 2005-ben megszavazták az ingatlan áron aluli értékesítését. Újbuda állítólag ötödáron jutott a területhez, amit gyorsan egy MSZP-közelinek tartott cégnek passzolt tovább.

Molnár a Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső egykori törzshelyeként ismert Hadik kávéház felújítása miatt is kapott hideget, meleget. Legutóbb azért, mert Újbuda szocialista vezetése állítólag szétverette az alig néhány éve felújított teret a Bartók Béla úton – „két kézzel szórják a közpénzt” –, hogy teraszt alakítsanak ki a kávéház majdani magánüzemeltetője számára. Legalábbis így gondolja Rétvári Bence, a kerület KDNP-s önkormányzati képviselője. Szerinte Molnár – régi jó szokása szerint – a haverok magánberuházásait támogatja. Mellesleg ebben a történetben Krausz neve is felbukkan: ő korábban a kizárólagos önkormányzati tulajdonú Hadik Kávéház Kft. felügyelőbizottságának volt tagja.

Ezek eddig feltételezések, hiszen Molnárnak a helyi ellenzék által kifogásolt ügyletekben viselt felelősségét hivatalos eljárásban senki nem firtatta. Most viszont Krausz állítását bankszámlakivonatokkal igazolja. Az Index által közzétett dokumentumok azt legalábbis bizonyítják, hogy a Szebb Jövőért Alapítvány – amely egyike volt a Zuschlag-ügyben szereplő, a szabálytalan pártfinanszírozással összefüggésbe hozott, részben fiktív társadalmi szervezeteknek – számlájára 2002. október 24-én tényleg érkezett kétmillió forint a Magyar Távközlési Rt.-től. Onnan ugyanazon a napon pontosan ekkora összeget utaltak át Krausz magánszámlájára, ahonnan október 28-án 1,8 milliót Molnár Gyulának indítottak útnak. Tény ugyanakkor, hogy a helyhatósági választást október 20-án tartották, ahol a szocialista politikus elnyerte a polgármesteri posztot. Az állítólagos kampánypénz tehát mindenképpen későn érkezett.

„Nem tudom, de nem is akarom megérteni, hogy nyolc év elteltével, néhány héttel a jogerős bírósági ítélet előtt valaki megvilágosodik és megvádolja volt barátait, kollégáit” – nyilatkozta Molnár Gyula. Szerinte az 1,8 milliós átutalás két magánember közötti „egyszerű tranzakció”, így kizárólag Krausz dolga, hogy mi volt az utalás előtt, s Molnáré, hogy mi történt utána. A polgármester állítja: ami az ő feladata volt, annak az adóhivatalnál eleget is tett. Emellett utalt rá, hogy egykori párttársának a jogerős ítélet kihirdetése előtt valószínűleg ígértek valamit a sárdobálásért cserébe.

Az „egyszerű tranzakció” részleteiről próbáltunk további információkat szerezni, Molnár egyik munkatársa azonban közölte, hogy a polgármester már mindent elmondott, amit akart. Így csak egyik politikustársát idézhetjük: meggyőződése szerint a polgármester tisztességes figura. Másik párttársa azonban úgy véli, „nem jó duma” magánszemélyek közötti jogügyletre hivatkozni, bár azt nem vitatta, hogy Krauszt esetleg megvehették valamilyen ígérettel, például azzal: másodfokon majd felfüggesztett börtönbüntetést kap. – Ebben az ügyben mégsem túl szerencsés hallgatni – fogalmazott forrásunk –, már csak azért sem, mert Krausz az Indexnek azt is elmondta: a párt erős emberei „szarban hagyták” a pártfinanszírozási manőverekben részt vett szocialistákat.

Ebből pedig az következhet, hogy az „egyszerű tranzakció” a kampánypénzek előteremtésének bevett gyakorlatára utalhat. Egyik informátorunk ezzel kapcsolatban kijelentette: talán nincs is olyan jelölt, akinek ne lennének hasonló ügyei. Mindenki tudja – tett hozzá –, hogy a hivatalosan engedélyezett 386 millió forintból nem lehet kampányt folytatni. Szerinte egyébként a Fidesz indította el azt a folyamatot, amelynek a következményeként a pártok már milliárdokat költenek politikai marketingre. Arra a felvetésünkre azonban, hogy akkor miért kizárólag a szocialisták érintettsége kerül szóba, csak annyit mondott: – A fideszesek ügyesebben csinálják.

A párt korábbi vezetésében meghatározó személyek inkább azt hangsúlyozták, hogy nincsenek ismereteik a kampányfinanszírozás részleteiről. Ez annyiban igaz is lehet, hogy Kovács László egykori pártelnök állítólag azt hangoztatta: erről a kérdésről inkább nem akar tudni semmit. Egyik forrásunk mindazonáltal jelezte: sokan sejthették, hogy miért volt olyan jó viszonyban a korábban az Országgyűlés ifjúsági albizottságát vezető Zuschlag és a hasonló területen mozgolódó fideszes Szijjártó Péter. Beszélték ugyanis, hogy a Parlament egyik csendes zugában ketten döntöttek arról, mely civil szervezetek kapjanak állami támogatást. Lehetséges, hogy így történt, az viszont tény, hogy csak az egyikük került rács mögé.

Csak egy „egyszerű tranzakció” volt?