Várhatóan hétfőn szavaz a parlament a Fidesz sokat vitatott médiacsomagjának egyes elemeiről. A június 11-én benyújtott, sürgősséggel, társadalmi vita nélkül letárgyalt médiacsomag értelmében a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda szervezetileg külön maradnának, de nonprofit zártkörű részvénytársaságokként működnének tovább. Közös felügyeleti szervük – kuratóriumok összevonása után – a Közszolgálati Közalapítvány lenne.

A civil kontrollt egy tizennégy tagból álló Közszolgálati Testület volna hivatott biztosítani. Létrejönne továbbá a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (az ORTT jogutódja), amelynek autonóm államigazgatási szerve a Médiatanács lenne. A szakmai szervezetek döntő többsége továbbra is érdemi társadalmi vitát akar a közszolgálati média feletti kontroll szorosabbra vonását, valamint a kereskedelmi médiára is vonatkozó korlátozásokat eredményező szabályokról.

A törvénycsomaggal szemben már számos hazai és nemzetközi szakmai szervezet – köztük az Európai Újságíró Szövetség és az EBESZ – felszólalt, legutóbb a visszavonására szólította fel a kormányt a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI), a világ legjelentősebb sajtóorgánumainak kiadóit és főszerkesztőit tömörítő szervezet is.

A Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége (MEUSZ) viszont – arra hivatkozva, hogy a közmédiumok mostanra a működőképesség határára sodródtak – sürgeti a hírközlési és médiahatóságok, valamint a közmédiumok új szervezeti és működési rendjét kialakító törvény mielőbbi megszületését. A szövetség egyszersmind elutasítja a médiatörvény-csomag vitája körül kialakult nemzetközi tiltakozást, mert az „a valós tények hiányos ismeretén alapul”.

A nemzetközi sajtóban is volt visszhangja a tiltakozásnak, illetve a csomagnak; a francia baloldali Liberation a Vasfüggöny fenyegeti a magyar médiát címmel ismertette pénteken a médiacsomag javaslatait. A vezető brit gazdasági-politikai folyóirat, a The Economist pedig pénteki elemzésében szélesebb körű aggodalom forrásaként írta le a magyar demokráciát, „Különösen riasztónak” nevezve az új médiatörvényt.

Közben a Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány ellenőrző testülete szerint különösen nagy értékre elkövetett hűtlen vagy hanyag kezelés alapos gyanúja merül fel két műsorkészítésre kötött szerződés ese tében. (Cselényi László, a Duna Televízió elnöke januárban koprodukciós szerződést kötött a Jade Dragon TV Kft.-vel és a See Walker Television Kft.-vel a nyolcrészes Egy különleges ember, című, illetve a hatrészes Sulibuli című produkciók elkészítésére.

Az egyik megbízás 205 millió 200 ezer, a másik 162 és fél millió forint kifizetéséről szól. A műsorok elkészítésére a két cég a Mega Film Kiadó Kft.-vel szerződött, de ezek a szerződések csak 64, illetve 48 millió forint vállalkozási díj kifizetéséről szólnak. Az ellenőrző testület szerint Cselényi a piacon hozzáférhető ár többszöröséért rendelte meg ezeket a műsorokat, ezzel 255 millió 700 ezer forint „szükségtelen és indokolatlan többletkiadást, azaz kárt okozott” a Duna Televíziónak.)

A Mega Film ügyvezetője, Kálomista Gábor producer az MTI-nek azt mondta, nem tudja, milyen összefüggés van a Duna TV és a Jade Dragon, illetve a See Walker cégek között, így nem volt tudomása arról, mekkora összegre kötött a két fél szerződést. Ő a Nemzeti Filmirodánál 64 millió és 48 millió forinttal regisztrálta a készülő filmeket, és ezeket az összegeket ott el is fogja számolni.

A Duna Televízió pedig úgy reagált: „A kurátornak az a dolga, hogy ellenőrizzen, hiszen a Duna Televízió tulajdonosi testületét, a kuratóriumot képviseli, az ellenőrző testületnek pedig az a feladata, hogy a kuratóriumot felügyelje”. Ezért Cselényi László, a televízió elnöke a kuratórium vizsgálatát kéri a két emlegetett szerződés ügyében.

A másik közszolgálati médium, a Magyar Rádió éppen elnökválasztással van elfoglalva. A posztra ketten pályáztak, viszont a közmédiumokat is érintő, végszavazás előtt álló törvényjavaslati csomag miatt bizonytalan a választás menete (az új javaslat szerint elnök helyett csak vezérigazgató lesz, akit az összevont Közszolgálati Közalapítvány nevez ki).

Az MTI-nél viszont már „egygyel beljebb” vannak: az atv.hu értesülése szerint a távirati iroda vezérigazgatója a szakmában hosszú évek óta a Fidesz emberének tartott Belénessy Csaba volt tévés, rádiós újságíró, szerkesztő, a Duna TV volt alelnöke, a Lánchíd Rádió főszerkesztője, az MTI stratégiai alelnöke lehet.

Az MTV-nél is folyamatosan érkeznek hírek személycserékről. Legutóbb az terjedt el, hogy A szólás szabadságát megszüntetik, Krizsó Szilviát állítólag leveszik a képernyőről, és egy új közleti műsort indítanak – immár Halász Zsuzsa korábbi KDNP-szóvivő vezetésével.