A tájékoztató idején 430 kilométernyi folyóvízszakaszon tartottak fenn legalább másodfokú árvízvédelmi készültséget. Az esőzések következtében számos településen 38–50 centivel haladta meg a folyók, patakok vízszintje a valaha mért legmagasabb értéket. Az áradások rövidebb-hosszabb időre ötven települést zártak el a külvilágtól, 2000 lakóházat veszélyeztettek, összesen közel 3000 embert kellett lakóhelyéről kitelepíteni, miután otthonaik lakhatatlanná váltak.

A központi költségvetés eddig 2,6 milliárd forintot költött árvízi védelemre. A kormány hétfőn úgy döntött, hogy 800 millióról másfél milliárd forintra emeli az önkormányzatok védelmi-megelőzési munkáinak támogatására szolgáló keretet.

A veszély elhárulta után haladéktalanul megkezdik a kárfelmérést és a kárelhárítást –ígérte a belügyminiszter. Elsőként az oktatási és egészségügyi intézmények helyreállításához látnak hozzá, majd megvizsgálják, milyen támogatást tud nyújtani a központi költségvetés a magánszemélyek javaiban keletkezett károk helyreállításához.

Egyes településeket az elhanyagolt, szeméttel, törmelékkel feltöltött árkok miatt árasztották el a hirtelen megáradt vizek. Pintér a Népszabadságnak arra a kérdésére, mit tesznek annak érdekében, hogy a jövőben ilyen okokból egyetlen települést se öntsön el a víz, azt válaszolta: közmunkásokkal kívánják a jövőben kitakaríttatni és karbantartani a vízelvezető árok- és csatornarendszereket. Álláspontja szerint, aki egészséges, dolgozzon meg legalább a segélyének egy részéért. Arra a felvetésre, hogy a „segélyért közmunka” elvét sokan alkotmányellenesnek tartják, Pintér úgy fogalmazott: adott a feladat és adott a sok munkáskéz is, reméli, hogy nem sért alkotmányt az, aki azt akarja, hogy mindenki, aki teheti, dolgozzon meg a pénzéért.

Fotónk tegnap délután Gánton készült. A Fejér megyei községet le kellett zárni