– Teljesen mindegy, mit mond a szakma a néhány amerikai államban rengeteg nem kívánt következménnyel járó három csapás intézményéről, mert az néhány félművelt jogásznak megtetszett, és nincs az az érvelés, amely ettől eltérítené őket – állítja a Fidesz és a KDNP által beterjesztett Btk.-módosítás kapcsán Fleck Zoltán jogszociológus. A büntető jogszabályok szigorítását célzó indítvány szerint súlyosabb büntetésre számíthatnának azok, akiket harmadik alkalommal vonnak felelősségre személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt. A „három csapás” akkor is lesújtana, amikor az elkövető legalább három ember ellen elkövetett ilyen bűncselekményét egy eljárásban bírálnák el. A törvényjavaslat tárgyalását már megkezdte a parlament.

A tervezet szerint az erőszakos többszörös visszaesőknél – e körbe tartoznak azok, akik harmadjára támadnak más emberre – a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedne, és ha ez meghaladná a húsz évet, a bírónak kötelező lenne életfogytig tartó szabadságvesztést kiszabnia. Szigorúbb szankciókkal kellene sújtani azokat is, akiknek egyetlen eljárásban bírálják el a kettőnél több személy ellen elkövetett erőszakos bűncselekményét. Ilyen tettnek számít többek között az emberölés vagy annak kísérlete, az erőszakos közösülés, a rablás, a testi sértés, a zsarolás, mások gyülekezési szabadságának megsértése. További szigorítás, hogy szabadságvesztés esetén a bírónak a büntetési tétel középmértékéhez kellene igazodnia. Például egy rablásért alapesetben kettőtől nyolc évig terjedő börtön jár, és itt a közép az öt esztendő. A verdiktben ettől csak kivételesen indokolt esetben lehetne eltérni.

– A három csapásnak kétségtelenül van jogpolitikai magyarázata és társadalmi támogatottsága – így látja Kacziba Antal nyugalmazott rendőr tábornok, az ORFK egykori bűnügyi főigazgatója. Véleménye szerint az erőszakos bűnözés ellen fel kell lépni, és ennek módját kísérhetik ugyan viták, de a mindenkori kormány joga, hogy a konkrét cselekvési irányokról határozzon. E döntés most megszületett, és majd eldönti az idő, hogy mit hoz a Btk. módosítása. Szerencsésebb lett volna persze – tette hozzá –, ha készül hatástanulmány például arról, hogy a változás hány embert érint, és miként befolyásolja a börtönnépesség alakulását. Kacziba szerint azt is érdemes lenne a tervezetben meghatározni, hogy miként kell megítélni a törvény majdani hatálybalépése előtt elkövetett bűncselekményeket. Ha ugyanis ezt nem tisztázzák, az új szabályokat legkorábban öt-hat év múlva alkalmazhatják majd. Kérdéses ugyanakkor, hogy az esetleges visszamenőleges hatály kérdését – vagyis azt, hogy az eddig elkövetett erőszakos bűncselekményeket is fi gyelembe vehetik-e ismételt jogsértés esetén – lehet-e alkotmányosan rendezni.

– Az ország hátrányos helyzetű településein a közbiztonság valóban rossz, s ez elsősorban Borsod, Szabolcs és Baranya megye kistelepüléseire érvényes – állítja Finszter Géza kriminológus. A helyzetet súlyosbítja, hogy a jogsértések áldozatai elsősorban az idősebbek közül kerülnek ki. – Ám nem az erőszakos bűnözés jelenti az igazi fenyegetést, hanem a tulajdon elleni szabálysértések tömege – árnyalja a képet. A kriminológus vidéki útjai során találkozott egészen elképesztő történettel is: egy idős asszony ebédet főzött, és amikor a leves elkészült, az egyik szomszédja fogta a fazekat és magával vitte, mondván, az ő családja is éhes. Az ilyen cselekményekre a három csapás szerinte nem megfelelő válasz.

A szakértő szerint az erőszakos bűncselekmények száma az utóbbi időszakban inkább csökkent, tehát a kriminalitás alakulása nem igazolja a szigorítás szükségességét. A magyar bírák által kiszabott ítéletek sem tekinthetők elnézőnek vagy megbocsátónak – állítja –, mert a büntetések mértéke közel áll az ukrán vagy a török gyakorlathoz, uniós összehasonlításban pedig kegyetlennek tekinthető. Finszter – Lőrincz Józsefnek a Büntetőpolitika és börtönügy címen tavaly megjelent kötetére utalva – azt hangsúlyozta: a hazai igazságszolgáltatás „kemény időszakai” alatt sem volt kevesebb bűncselekmény.

– Aki arra jár, és teheti, beleír valamit a Btk.-ba. Ez hisztérikus jogalkotás, és nem vezet semmi jóra – véli a kriminológus. Az efféle kodifikáció szerinte csupán arra alkalmas, hogy megkérdőjelezze a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot, miközben a változtatásoknak gyakran nincs alapos társadalmi okuk.

– A három csapásnak épp annyi köze van a valósághoz, mint a Trianon-törvénynek –mondja Fleck Zoltán jogszociológus. – Az ilyen szigorítás legfeljebb arra alkalmas, hogy szétverje a büntetőpolitika rendszerét, hiszen bizonyos cselekmények elkövetőit teljesen ésszerűtlenül súlyos, a cselekményhez képest aránytalan büntetéssel kellene sújtani. Fleck szerint további gondot jelent, hogy a bizonyos esetekben kötelező életfogytiglan kiszabása radikalizálja az elkövetőt. Ha egy bankrabló mindenképpen életfogytigra számíthat – magyarázza –, aligha fogja mérlegelni, hogy csak lefegyverezze vagy le is lője a biztonsági őrt.

Helyszínelés